Meglepetések

Ez a hét több meglepetést is tartogatott számomra.
Például túl vagyok életem legrövidebb állásinterjúján (7 perc) , mivel kiderült, hogy ügynököket keresnek, és én nem akarok az lenni. Meg aztán, ha már az ember vállalkozóként dolgozik, akkor a saját üzletét egyengesse, ne másét:-)
Aztán nagy meglepetés volt, amikor az ominózus interjú napján Axel elvitt az Estadio Olimpicóig. Ez igazából Coslada mellett van, és ha itt szállok fel a metróra, akkor nem kell Combinadot használni, megteszi a Metrobus is. Ugyanis itt van a közigazgatási határ, ha innnen indulsz, vagy idáig jössz nem kell extra jegyet venned (ez a Combinado, ami közig. határon kívül is jó), hanem alég a "sima" Metrobus is (ez a hagyományos metro+buszjegy). A meglepetés először akkor ért, amikor az Estadio Olimpicónál (Olimpiai Stadion) nem láttam semmilyen stadiont, csak egy iszonyatosan nagy területet, néhány betontömböt, majd a metrómegálló oldalán egy szép, takaros téglaházakból épült lakótelep kezdődött. Szóval, nincs még kész az olimpiai stadion, de már itt a metro! Ez hihetetlen! A következő meglepetés az volt, amikor nem tudtam a kártyámmal metrójegyet venni, mert az automata nem fogadta el, így kp-ben kellett fizetnem. Bosszantó. Aztán mikor odaértem a későbbi meglepően rövid interjú helyszínére (mivel még korán volt), gondoltam megérdemlem, hogy beüljek egy kávézóba reggelizni. Egy tündérien kedves, francia hangulatú kávézót találtam, legmerészebb álmaimban szoktam arra gondolni, hogy egyszer nekem is lesz egy ilyenem (szinte minden részlet megegyezett az általam elképzelttel , csak ez a kávézó nem egy tengerparti városkában, hanem Madridban a Rubén Dario metrómegálló közelében található). Lehet valaki ellopta az álmomat? (vagy nem kellett volna megnéznem az Eredetet?) hmm...mindenesetre a kávé és a mellé tálalt napolitana de crema (pudingos krémmel töltött papucs) isteni finom volt! Ja, és meglepően olcsó is, 2,40-et fizettem érte, ami szinte ingyen van! Az interjút nem részletezem, merőben mókás volt, szóval nagyon jókedvűen és felszabadultan indultam neki a városnak....és felfedeztem Madrid egyik rejtett szépéségét: a plaza de Chamberit. Itt nem jár metro (de járt régen!), és a sétautaktól kicsit kívül esik, de mindenkinek ajánlom (sőt kötelezővé tenném), hogy jöjjön el ide! Maga a tér is egy gyöngyszem, egy szépséges, korabeli épületekkel körbevett, macskakövekkel lerakott szökőkutas ékszerdoboz, és ha ez még nem lenne elég, itt van egy metro múzeum is! A Chamberi volt az első metromegállója a madridi metronak, aztán, ki tudja miért , később bezárták, és az onnan egy sarokra lévő Bilbaon áll meg a metro. Sajnos a múzeum, mikor odaértem nem volt nyitva (11-től nyit), de elhatároztam, hogy visszajövök ide. Már csak azért is, mert anno Axel is írt róla.
Arról nem is beszélve, hogy találtam itt egy indiai éttermet is, ami ugyan szintén zárva volt, de sebaj, mert jövök még erre és akkor eszek egy jóféle tikka masalát vajas naammal és desszertnek egy mango kulfival.
Ezután elmentem Beához, mivel megbeszéltük, hogy rendbe szedi a frizurámat (értsd: fest). Beánál éppen ketten sürögtek-forogtak egy vendég körül, de mire Tanya (Bea üzlettársa és kolleganője) végzett a vendéggel (és Bea vette kezelésbe a hölgy kezeit) pont még volt annyi idő, hogy befedtette és egy picit levágta a hajamat: nagyon jó lett! Viszont nem volt képem hozzá, hogy mindezt ne fizessem ki: lehet Bea nem kért volna pénzt, de mivel Tanyanál kötöttem ki, úgy éreztem neki ki kell fizetnem a kezelést. Potom 35 eurómba került, ami nem kicsit volt meglepő. Mondjuk tudtam, hogy drága a szépség a spanyoloknál, de igazából egy festés és egy kis igazítás miatt nem terveztem ennyit kiadni. De íg legalább ezt is tudom, és megmondom őszintén nem bánom! Egyrészt mert szuper lett, másrészt mert this is the life- erről nem fogok lemondani a jövőben sem. Furcsa lenne lenőtt, torzonborz frizurával állásinterjúkra járni, nem? Meg aztán, ennyit megérdemlek! (itt jegyzem meg, hoyg Magyarországon Vácra jártam fodrászhoz, néhány otthoni ismerősöm megjegyezte, hogy ez az összeg nem drága, pesten is elkérnek ugyanennyit). Amúgy meg Bea szalonja szuper, és ha valakinek az itt tartózkodása alatt lenen szüksége fodrászra vagy kozmetikusra, az ne menjen máshová, csak Beáékhoz!
Miután itt végeztem, elindultam...hova is? Hazafelé nem akrtam menni, nem volt valami jó idő, így nagyon városban csavargáshoz sem volt kedvem, viszont Axel adta a nagy ötletet, hoyg nézzem mega Campo de las Nacionest. ez Madrid északi részén van (Észak-Kelet pontosabban), és anno bea is emlegette, hoyg itt jó ötlet lenne nekem majd boltot nyitni. Ráadásul Axel mondta, hoyg itt van egy óriási Corte Inglés Hipercorral (a Corte Inglés Auchan-ja), ahol nemzetek hetei vannak, sé midnenféle ország tipikus termékeiből lehet válogatni. Titkon abban reménykedett, sikerül téliszalámit szereznem. Szerencsére jár ide a metro. Nos, amikor kiszálltam a metróból nagyon, de nagyon meglepődtem. Egyrészt, mert egy deka lakóházat nem láttam, másrészt, mert a madridi vásárközpontnál szálltam ki (ide jövök kiállítani májusban Uthert és Bogyeszt), és a megálló egy üzleti- és iroda negyed közepén van. Hihetetlenül modern épületek, hotelek és konferenciaközpontok váltják egymást, ahogy sétál az ember! Ez egy kb. olyan negyed, mint Londonban a Canary Warf, vagy mint Pesten az Infopark. Egyből eszembe jutott Anikó (Robitz Anikó, az unokatesóm, aki fotóművész) és Szandra (Kovács Szandra), akik egyszerűen imádnák ezt a helyet ls kimeríthetetlen ihletforrást talűlnának itt! Komolyan teljesen leesett az állam!
És megtaláltam a Corte Inglést is, ahol meglepő módon a magyar termékeket néhány üveg Tokaji képviselte, ami elég szánalmas képet festett rólunk, és nem tudom, hogy a Corte Inglés marketingesei ennyire korlátoltak, vagy esetleg a magyar nagykövetség adott ennyire silány tájékoztatást. remlem csak a amrketingesek szúrták el. Persze, az is lehet, hogy a spanyolok is rájöttek, hogy a téliszalámi jobb bármilyen itt kapható felvágottnál, és elkapkodták a készletet...Viszont vettem Axelnak L'Oreál man expert szemránc golyós szérumot (GeraldButtler reklámozza a tv-ben, hát Gerlad Buttler nálam Jani után a 2. helyet foglalja el), és magamnak vettem fruta y lechét is. A frtua y Leche egy spanyol sajátosság, egy ital gyümölcsléből és tejből, rettentően finom! Szerencsére most már cukormentes változatban is árulják: eddig csak a Pascualnak volt cukormenes verziója, de most már van a Don Simonnak és a Tinanak is. Hurrá! ez is egy kellemes meglepetés volt. Kiérve az áruházbl már iszonyatosan éhes voltam, de nem volt kedvem szatyrokkal megrakodva kajálni- így hazaindultam. Axel azt mondta rendelünk pizzát. A nap meglepetés pedig az, hogy itt bizony a pizzarendelés drága mulatság! A Dominospizzánál 17,8-ért lehetett volna pizzát rendelni, a telepizzánál 15 euróért. (egy db közepes pizza ára) Nem értem. A Ginosban (ami egy étterem) már 8-9 eurótól van pizza, és körbeugrálnak a pincérek..akkor mi kerül egy nyamvadt telepizzán 15 euróba, amiért én megyek le az étterembe átvenni? Hmmm..érdekes.
Mindensetre megértem miért olyan népszerűek a mirelitpizzák, azt már 1,90-től lehet kapni.
Mivel Axel még mindig nem hiszi el, hogy ennyibe kerülne egy pizza, ezért most lassan összeszedelődzködöm és lefutok a sarokra (a Dia mellet van egy Telepizza) és ellenőrzöm, hogy valóban ilyen drága dolog-e ez a mutauvány. Ha nem, akkor veszek pizzát. Ha igen, akkor Axellal kitaláljuk mi legyen a mai kaja. Majd megírom!
Update: két pizzáért és egy snackboxért (itt combónak hívták) fizettem 21 Eurót. Tehát vagy az van, hogy ha neten rendeled, akkor két pizza rárért egyet kapsz, vagy ax valamit benézett. Mindenesetre ha elhozod (és nem előre rendeled) akkor egy pizza 7 euró, de van kis pizza menü 5,95-ért, hamburger és tészta menü 6,95-ért, kebab menü 5,95-ért. Szóval jó ez a Telepizza!