A válság

Nagyon sokat olvastam mostanában arról, minden (nem spanyol) médiumban, hogy hűha a spanyoloknál micsoda válság van, meg Spanyolország lesz a következő Görögország, stb..mielőtt kijöttem, akkor is többen kérdezték, hogy biztos ki akarok-e menni olyan országba, ahol majd 20%-os a munkanélküliség, mert lehet, nem találok munkát, és különben is mekkora válság van ott.

Hát, még szerencse, hogy Axel előttem érkezett és, hogy szeptemberben kint voltunk Janival 3 hetet. Mert aki ide kijön, mindent lát, csak válságot nem.

Nem mondom, hogy nincsenek apró jelek, amikből arra lehet következtetni, hogy van válság, de korántsem akkora mértékű, hogy az a mindennapi életre rányomja a bélyegét. Legalábbis az esetek nagy többségében ez nincs így.

Mik a válság jelei?

* Rengeteg eladó ház, lakás- aki korábban befektetési céllal vásárolt ingatlant, és még hitelt is vett fel rá, az most szabadulni igyekszik ettől

* Napközben többen vannak a metrón, mert több a munkanélküli, aki napközben ráér

* A spanyolok rugalmasabban közelítenek a munkalehetőségekhez- emlékszem, 2003-ban nekem sok itteni mondta, hogy ő bezzeg nem megy el eladónak, takarítónak, vendéglátósnak, mert arra vannak a latinók és az egyéb bevándorlók. Nos, azóta azért ezeken a területeken is lehet spanyolokat találni, de valljuk be, még mindig nem túl sokat. (még egy mondás is volt erről: Gracias a los latinos, los esclavos tenemos criados- köszönet a latinóknak, a rabszolgáink már megvannak- szó szerint ki vannak tenyésztve) A latinó alatt itt a közép- és dél amerikai bevándorlókat kell érteni. De rengetegen vannak itt afrikai országokból, kínából és ne feledkezzünk meg arról a több százezer (!) románról sem, akik itt élnek.

* Sok bezárt üzem és üzlet, rengeteg kiadó/eladó csarnok, gyártelep, üzlethelyiség (ez utóbbiak esetén azért érdemes megjegyezni, hogy a városszéli bevásárlóparkok megjelenése sem tett jót a kis üzletek forgalmának)

* Aki hetente járt fodrászhoz, most 3 hetente teszi ugyanezt

* Egy friss cikk szerint, míg két éve átlagosan 110 EUR-t költött valaki a leárazásokon, most kb. 60 EUR-t költ erre.

* A kínai kereskedők boltjai (Hiper bazar) virágoznak- igaz, a teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy itt leginkább a bevándorlók vásárolnak. (én is vásároltam már itt!)

Honnan lehet tudni, hogy lassan, de biztosan kifele megyünk belőle?

* Az építkezsek, bár megtorpantak, de nem álltak le. Az elmlt fél évben pl. 2 metróvonalat is meghosszabbítottak, csak, hogy egy példát említsek. Nyilván az az építőipari Boom, ami a 2000-es évek elején volt, mára jelentősen lelassult, de még szerencse, hogy nem állt le.

* Növekedtek az újautó-eladások száma, különösen a hazai márkáké (Seat, mi más?)

* A Top 10 leggyakrabban ellopott autó között található a Nissan X-Trail, A BMW és a Lexus cross-overei (terepjárók), a Range Roover, de pl. Volkswagen vagy Ford nicns az első 10-ben.

* Az idei első negyedévben a GDP 0,2%-al, a 2.-ban 0,8%-al nőtt

* Az idegenforgalom első két havi forglama (igaz, köszönhetően az észak-afrikai helyzetnek is) 5%-al növekedett, a turizmusban az idei évre vetítve ezidáig 15%-al csökkent a munkanélküliek száma. (nyilván ez a nyárra tovább csökken, majd ősszel kis mértékben növekszik a munkák szezonais jellege miatt)

* A spanyoloknál a legőjabb divat a hétköznapi „ir de copas”- azaz beülni valahová. Ez eddig is divat volt, d emost aztán még inkább az- ha az embereknek heti többször is van erre 30-40 EUR-ójuk, akkor olyan rossz nem lehet.

Milyen intézkedéseket hoztak a korményok, ill a tartományok?

Nagyon részleteiben nem szretnék belemenni, a lényeg, hogy átalakították a bankrendszert és megszavazták a nyugdíj reformot is: Spanyolországban is 67 évre emelték a nyugdíj korhatárt. Ezen kívül, a munkanélküli járadék már nem 6, hanem 12 hónap munkaviszony után igényelhető, és itt is voltak szigorítások. Továbbá megfelezték az önkorményzatok apparátusát és elvették a cégautókat, illetve olcsóbb típusokra cserélték, valamint maximalizálták a képviselői juttatásokat. Mindezeken kívül rengeteg pénzt költöttek válallkozás élénkításre, kifejezetten arra bíztatják a fiatalokat, és mindenkit, hogy vágjon bele saját vállakozásba, ehhez rendkívül kedvező támogatásokat biztosítanak. (magam is tervezek ilyen igénybe venni)

Milyen az ellátó rendszer?

* Erről sem sokat tudok mondani, de azért van néhány dolog:

* A végkielégítsek itt nem 5 év után 1 hónap. A kolleganőm 2,5 év után kapott 20.000 EUR végkielégítést, ami egy évi fizetés.

* A munkanélküli járadék a fizetésed 80%-a, és a ledoglozott évek arányában jár, de, hogy hogy számolják ki nem tudom: a kolleganőm 2,5 év után 1 évet volt munkanálkülin, és havi 1400 EURót kapott erre az időre. Hozzávetjük, hyog én most lb havi 1600 eurót kerensék, még jó, hogy eszébe sem jutott munkát keresni a munkanélküli lejárata előtt.

* A munkanélküli járadék elvész arra az időre amíg dolgozol, ezért a spanyolok, akik munkanélkülin vannak nem vállanak semmilyen időszakos munkát addig, amíg kapják a járadékot.

* Természetesen munkanélküliként választhatsz egy sereg ingyenes tanfolyam közül.

* Évi 22000 EUR jövedelem alatt nem kell benyújtanod adóbevallást, és minimális mértékű szja-t fizetsz.

* Betöltött 35 év alatt jár egy úgynevezett albérlet-támogatás, ez azt jelenti, hogy igazolod mennyi az albérleted majd év végén bizonyos részét visszaigényled. Ez MINDENKINEK jár, aki nem töltötte be a 35-évét. (tehát nincs rászorultsági alap)

* A TB gyakorlatilag minden ellátást fedez, kivétel a plasztikai és a fogászati beavatkozások- tehát egy fogtömésért is fizetsz, ezért van annyi fogászat Spanyolországban. A hálapénz ismeretlen fogalom.

A válság leginkább az építőipart és a gyárakat súlytotta, innen került ki a legtöbb munanélküli. A cégek folyamatosan arra vannak kényszerítve, hoyg hatékonyabban máködjenek, de valljuk be, ezen a téren is van hova fejlődni a spanyoloknak.

Mondok egy egyszerű példát:

Az olasz csapatban a könyvelésen 4 ember dolgozik, naponta kb. 300 számlát könyvelnek le.

A budapesti csapatomban, egy embernek MINIMUM 130 számlát le kellett könyvelnie, ergo Budapesten 300 számlára 2 embert vennének fel és egy 3. Ember napi 2-3 órában besegítene nekik. Igaz, budapesten nicnsen júniustól szeptemberig „jornada de verano”, vagyis olyna idpszak, amikor 8-tól 2-ig van a munkaidő.

Itt az emberek napi átlagban netto 2-3 órát töltenek tényleges munkával, míg ők ezt jóval többnek érzikJ

Axel is arról panaszkodik, hogy netto 2-3 óránál nem tölt többet aktív munkával, és én is ugyanígy vagyok ezzel. Én pl. Azt a 4 fős csapatot rugdostam volna, hyog csinálják meg ezt a munkát és akkor nem kellett volna felvenni erre plusz mebert. Persze nem panaszkodásnak mondom, mert ha erre rájöttke volna, akkor nem lennék itt.

Igazából összességében én úgy látom, hoyg az olyan családokban, ahol legalább egy valakinek van munkája, a válságot hírből sem ismerik, és akinek meg még jár a paro (munkanélküli) az sem töri össze magát aggodalmában.

„Tranquilito”- csak nyugisan, ahogy a spanyolok mondják.