NIE

N.I.E., azaz número de identificación para extranjeros, magyarul: külföldiek azonosító száma.
Hát ma végre megkaptam!
Nagyon korán keltem, mert másfél órányit kellet metróznom Cosládából, mert a citám (találka) időpontja reggel 9 volt, azaz legkésőbb fél 8-kor indulnom kellett. Én, mivel utálok késni negyed 8-kor elindultam, ehhez viszont 6-kor kelnem kellett, mert nem azt gondoltam, az ember mégiscsak felöltözik, ha hivatalos ügyet megy intézni. Hát, mint utólag kiderült ezt nem mindenki gondolja így.
Szóval, kevéssel 3/4 9 előtt ott voltam az Avenida Padre Piquernél. Vittem magammal útlevél másolatot, a két napja befizetett regisztrációs díjról az igazolást és a nyomtatványt, amit az igéynléshez ki kellett tölteni (axel előző este neten kitöltötte és csak ki kellett nyomtatni).
Sajnos, hiába vna időpontod, akkro is sorba kell állni sorszámért. Szerencsére ez egy olyan iroda volt, aholc sak időpontra érkezőket fogadtak, és mivel korán is érkeztem nem voltak sokan. De így is 10 percet várnom kellett a sorban az iroda előtt. A sor tele volt románokkal, ők voltak többségben, de előttem kínaiak is áltak, meg voltak angolok is, igaz, ők nem sokan.
9-kornyitották ki az irodát, húztam is a sorszámot: B0008. Gondoltam, 8 ember nem a világ. Arra azonban én sem számítottam, hogy ilyen hamar sorra kerülök: ugyanis az előttem lévőket sorban elküldték befizetni a díjat, én meg már ezen túl voltam. 5 perc várakozás után sorra is kerültem. Az ügyintéző egy féri volt, minden nyomtatványt elvett, megnézett, molyolt a gépén, majd mikor rákérdezett a családi állapotomra, és mondtam, hogy hajadon (soltera) vagyok, egy kicsit meghökkent (sőt először azt hittem mindjárt randira is hív, de csalódnia kellett volna), majd két perc után kezembe nyomta a gyönyörű, zöld A/4-es lapot, amin az szerepel, hogy én , Robitz Roxana, születtem mikor és hol, Lajos és Krisztina lánya, aki lakik itt és itt. És szerepel az azonosító számom.
Magam is meglepődtem, de 1/4 10-kor végeztem. A nagy örömre (meg az álmosság ellen) gyorsan beugrodtam egy kávéért egy bárba, majd visszazötykölődtem Cpsládába.
Most, hoyg kezembe volt a nIE újult erővel támadtam le afejvadászokat. Mint kiderült, eddig erőfeszítéseim a fejvadászokkal azért voltak eredménytelenek, mert NIE nélkül nem szerződnek senkivel...hát ennek azért nem örülök. Elvilega törvény szerint 3 hónapig dolgozhatok NIE nélkül is, de itt ezt nem így értelmezik. Na, mindegy, spongyát rá. Először a Manpowerhez mentem, ahol mosndátk, hogy a neten írjam át az adataimat, és hétfőn mehetek is interjúra. A Randstadtnál megadtak egy iroda elérhetőséget, ahol valszeg tudnak nekem munkát adni. Az Adecconál is kitöltettek velem egy törzslapot, és azt mdonták e-mailben vagy telefonon jelentkeznek hamarosan. hazaérve pedig regisztráltam 2-3 olyan helyen, ahol eddig nem tudtam a hiányzó NIE miatt. Továbbá regisztráltam a Nescafé nyereményjátékon is, mivel oda is kellet a NIE (két vonalkódot regisztrálsz és ha mázlid van, akkor 2000 EURós havi járadékot lehet nyerni. Sosem lehet tudni, megadtam az esélyt magamnak).
Közben, mivel Pizza péntek van, Axel hozott haza pizzát és azt ebédeltünk (tudom, sok pizzát eszünk, de egyrészt finom, másrészt megérdemeljük). Utána elfutottunk a Carrefurba, mert végülis hétvégén El Clásico, meg Forma 1 és ezt nem lehet chips nélkül kibírni. Meg a fagyi is elfogyott itthon. Denn du bist was du isst- ezt Axel mondta, hogy írjam ide, amúgy a Rammstein Mein Teil-jéből idézet. De visszatérve a mai napra, még egy rövid edzés is belefért.
De a legjobb, hogy mától hivatalosan is spanyol vagyok...legalábbis részben:-)