2011. április 17., vasárnap

El clásico

El clásionak hívják a Real Madrid és a Barcelona közötti focimérkőzéseket. Hogy miért? Valószínűleg azért, mert ez Spanyolország két legpaitnásabb klubja, és mert az esetek nagy többségében e két csapat között dől el a focibanokság (La Liga) bajnoki címe.
Idén az a furcsa helyzet állt elő, hogy a két csapat két hét alatt 4x fog egymással játszani: kezdik egy bajnoki mérkőzésen a Real otthonában, majd szerdán jön a Copa del rey (Király kupa) döntője, illetve 2x bajnokok ligája elődöntő. Ez, ha jólemlékszem még sosem fordult elő, és a spanyolok focikedvelő többsége nyálcsorgatva várta/várja a mérkőzéseket.
A clásicókat itt igen komolyan veszik: már a múlt héten mással sem foglalkoztak a helyi médiumok (TV, Rádió, újságok), mint a clásicóval, illetve az elkövetkezendő Barca- Real rangadókkal, pedig gyakorlatilag szerdáig még az sem volt biztos, hogy a két csapat a BL-ben találkozik (illetve, mondjuk úgy, csoda lett volna, ha nem így alakul, hiszen mind a Barca, mind a Real csúnyán elverte az ellenfeleit: a Sachtar Donyec-t és a Tottenhamet).
Az El clásico olyan mecss, amit még az is megnéz, aki nem focirajongó, ezért még Axelt is sikerült rávannem, hogy nézze meg velem a tv közvetítést. Én, mint focirajngó, és Real Madrid drukker szintén vártam már a meccset- de ugyen mivel ütheti el az ember az idején egy szombaton a meccsig?
Mondjuk úgy, hogy reggel megnézi a Forma 1 időmérő edzését, majd némi készülődés után elindul a tesójával Madridba. Ax bakancsot akart venni, és erre szerinte a Moya sportáruház a legjobb. De egyben arra gondoltuk, hogy a Retiróba is elnézünk. Kocsival a Ventasig mentünk (itt van a Plaza de Toros, ahol a bikaviadalokat is tartják). Nem közvetlenül a bikaarénánál álltunk meg, hanem egy kicsit arrébb az El carmen metrómegálló közelében, ahol a Centro Commercial las ventas van- aki kíváncsi egy igazi spanyol piacra, annak bátran ajánlom, hogy nézzen be egy szombat délelőtt, mert leesik az álla, annyi féle termelő árulja itt a portékáit: zöldség, hús és tengeri herkentyűk minden mennyiségben. Mi csak egy rövid kitérőt tettünk itt, majd elindultunk gyalog az Alcalán (calle de Alcalá). A Manuel Becera metrómegállónál felszálltunk a metrora és a Conde Casal-ig mentünk. Itt a felszínre jőve van a Moya. Mivel már nagyon éhesek voltunk, bementünk egy Caprabo-ba üdítőért és valami falatért- 1-1 sonkás táskát vettünk. Ezt egy köeli pici parkban fogyasztottuk el a padon ülve- és megint rácsodálkoztam, hogy Madrid mennyire élhető város, mennyire jól tudja itt érezni magát az ember. A Moyában nagyon sok jó dolog van: pl. Reebok easytone cipő, amivel már régóta szemezek, de ezúttal sem vettem meg, de láttam jópofa nyári papucsokat, úgyhogy vaszínűleg abból fogok venni egy -két darabot, de majd ha aktuális lesz. Axel közben bakancsokat próbált, de ami igazán tetszett volna neki az nem volt a méretében, ami meg lett volna a méretében, abban talált kivetnivalót.
Szóval, ezt is megnéztük.
Mivel Axel kedvenc étele a rántott hús sült krumplival, ezért KFC-t szeretett volna ebédelni, viszont sajnos a környéken ilyen nem volt. Innen elindultunk gyalog az Atocha felé, majd onnan a Paseo del Pradon a Retiróig. gyönyörű idő volt, nem túl meleg, nem túl hideg- gyakorlatilag ideális sétálóidő.
Azt hiszem Madridban beindult a túristaszezon- sokkal, de sokkal többen voltak az utcán és a városban mint amennyien szoktak lenni, és jelentősen megnőtt azoknak a népeknek a száma, akik idegen nyelvet beszéltek és fényképezőgép lógott a nyakukban.
Pont ezért határoztuk el, hogy nem a Paseo del Prado felől közelítjük meg a belvárost, hanem a kis utcákban megyünk felfelé, még akkor is, ha a Plaza Cibellést nem látjuk. Őszintén? Nem bántam meg. Egyszerűen a Retiro és a Sol közötti része az egyik legcsodálatosabb része Madridnak. Ugyanolyan, mint a Chueca- aranyos, szűk kis utcák, régi, magas házak, macskakő, aranyos üzletek és bárok, éttermek- egyszerűen lenyűgöző az ódon mediterrán hangulat, amit ez a környék áraszt- ilyen lehetett Madrid 150-200 évvel ezelőtt. Egyszerűen káprázatos! Aki még nem járt erre, és jön Madridba ki ne hagyja, mert EZ AZ IGAZI mediterránium, ez többet mond minden más nevezetességnél és csilli-villi üzletnél a Gran vián.
Ahogy közeledtünk a Sol felé egyre több lett a túrista, ugyanis ez a rész már Madrid bulinegyede: itt már rengeteg bár, étterem és falatozó van, érthető, hogy több a túrista is. Bár ez a rész inkább este hangos és este van tömve, hiszen mindenki ide jön mulatni. (mi is itt próbálkoztunk a Szent Patrik napon).
Kiérve a SOl-nál végre valahára megettük a jól megérdemelt ebédünket KFC-ben. Ezután szerettünk volna egy fagyit enni a Calle Mayoron a Cupidóban (szintén nagyon ajánlom, Madrid legobb fagyizója) de még felújítás alatt volt, a tulajok kicsit elkéstek a nyitással az idén, szerintem. Közben megittam egy kv-t a Starbucksban (ki nem hagynám) és sétálgattunk. Bátor emberek is vannak a Barca szurkolók között, igaz, összesen 4-et láttam. 2 Barca sálat, 2 Barca pólót viselt- érdekes módon itt a madridisták nem bántották őket (miért is tennék, itt nem jellemzőek a B-közép balhék). Megkíséreltem bemenni a Real Madrid boltba a Solnál, arra gondoltam, hogy veszek egy Real Madrid pólót (női szabásban, mert sima pólóm van, csak nem hoztam magammal) , de esélyem sem volt- annyian, de TÉNYLEG annyian voltak, hogy gyakorlatilag belépni sem lehetett a tömegtől. Ezért inkább fagyiztunk- találtunk egy fagyizdát, ahol ugyan nem volt olyan finom a fagyi, mint a Cupidóban, de azt nem mondanám, hogy rossz volt, sőt :-)
A fagyi után, mivel már este 6 is elmúlt, elindultunk vissza a kocsihoz. Hazaérve, már fél 8 felé természetesen előkészítettem a megfelelő mennyiségű chipset és mogyorót a meccshez, Axel pedig salátát készített vacsorára.
A közvetítés fél 9-kor kezdődött: a kapusok, csapatok bemelegítését is követítették és mindenféle érdekes bejátszást és esélylatolgatást láthattunk a meccs kezdetéig. A Bernabeuban telt ház volt (estádio Santiago Bernabéu- a Real Madrid stadionja). Egy ilyen meccs azon szerencséseknek, akik ott lehetnek, életre szóló élmény. Biztos, hogy megyek én is még clásicóra, igaz nem a elkövetkezendő két hétben, de az őszin már tervezem, hogy ott leszek.
Amúgy a meccs 1-1 lett, nem írom le, mi történt, ennek mindenki utána tud nézni a sporthírekben. Mindenesetre ez bíztató előjel a későbbi találkozókra. HALA MADRID!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése