Nagyon szeretem
Sant Feliu-ben, hogy minden hétre jut valami program. Itt minden hétvégén van
valami: kiállitás, fesztivál, stb...
A múzeumok napján
például megnéztük a Plaza de Monasterioban a helyi történelmi múzeumot. Kiderült,
hogy St Feliu de Guixols egy afrikai misszionárusról, Félixről kapta a nevét,
aki hittéritői tevékenysége során jutott el erre a helyre. Itt nem nagyonv
oltak vevők a humorára, és egy fához kötözve a parti sziklákról ledobták a
tengerbe, ahonnan sikerült kimásznia, de sziklát nem sikrült megmásznia. Ekkor
azonban alászállt két angyal az égből, akik felhúzták a sziklák mentén igy
meneklt meg. Afrikai Félixet (aki
valószinüleg a mai Marokkó területéről érkezett) utóbb szentté avatták, igy
lett Szent Félix, vagyis katalánul Sant Feliu. Guixols meg ezt a területet hivják, ahol a város elterül,
vagyis Guixols-i Szent Félix.
A város nagyrészt a hajózásból élt, a spanyol
armada több hires hajója itt is készült, illetve a másik nagy gyár pedig a
parafagyár volt, ez már a XVIII. Századtól- és a parafagyár a mai napig üzemel.
A hajógyártás a spanyol armada hanyatlásával megszünt, itt gőzhajókat már nem
gyártottak, de a kikütőben számos emlék található a régmúlt dicső hajóiról: ha
valaki figyelmesen olvassa a táblákat láthatja mikor, kivel ütköztek meg a
partok mentén, melyek voltak a legjelentősebb hajók, melyek itt készültek,
illetve ki van állitva egy-két régi horgony, és hát valljuk be a mai kikötő,
ami a városközpont partjának jelentős részét elfoglalja, a régi kikötő alapjaira
épült. A másik ami még megmaradt, az a halászat- hajnalban lehet látni ahogy
kifutnak a halászhajók, majd később visszatérnek a zsákmánnyal a halpiacra. Itt
nem kell attól tartani hogy nem friss a haláru, persze tudni kell, hogy helyi
boltosnál kell megvenni, akkor helyi friss árut kapunk. Mindezeket akkor tudtuk
meg, amikor a vizi aktivitások kiállitása volt a parton- hajók, vitorlások,
tengerészeti iskolák, búváriskolák képviseltették magukat, Jani legnagyobb
örömére J És
persze, miér tne, meg is lehetett kóstolni a helyi különlegességeket: a polip
carpacciot, vagy rüstün sült rákot, halakat, és a finom kagylókat is.
Szintén nagy
élmény volt a bor- ás sajtvásár, ez már S’Agaróban volt, ami Sant Feliu mellett
van, egyfajta urbanización (csatolt városrész). Azon a
napon komoly összeget fektettem sajtokba: vettünk kétféle kecskesajtot, egy
asturiasi keméyn sajrtot, aminek olyna ize votl, int az olasz pecorinónak,
illetve egy svájci sajtféleséget is, ez az ementálira hajazott. Jani meg
megkóstolta a diós sört, azt mondja, egész jó volt. S’Agaró azért is egy nagyon
jó hely, mert itt van a playa de Sant Paul, vagy Platja de Sant Paul
(katalánul), ami Sant Feliu strandja. Na, ez aztán a gyönyörüség! És nem csak
maga a part, hanem a part mentén a sziklákba vákjt túraútvonal miatt is.
Kihagyhatatlan, ha valaki erre jár.
Aztán voltunk
jótékonysági vásáron is, itt fejenként 3 euróért kaptunk 3 szelet tortát és egy
pohár narancskoktélt, ami igen finom volt és az összeg pedig e helyi
vöröskereszthez került.
A sportolás is
divik itt: volt triatlonverseny, amikor gyakorlatilag a belváros lezárták és
ugyan a versenyben mi nem vettünk részt, de a verseny mellett sportkiállitás és
vásár illetve egyéb sportprogramok is voltak.
Tovább hódolva az
élvezeteknek a múlt héten pezsgővásár volt- itt inkább csak kóstolgattunk,
lévén egyikünk sem szereti a pezsgőt, de 1 ingyenkoktélt azért megittunk valami
narancsos és egy keserü, Campari szerü likőrből készült és a narancs miatt
nagyon jó ize volt.
A legutóbbi
hétvégén pedig divatbemutatón voltunk. Az egiyk illatszerboltan kaptam két
belépőt a rendezvényre, (mivel lokálpatriótaként igyekszem mindent helyben
megvenni), és hát miért is ne mennénk el ha már van meghivónk? Persze elsőnek
benéztem a dátunot, és pénteke este mentünk, ait ugyan nem bánok, mert legalább
a próbát megnéztük, hoyg instruálják a modelleket. Na,nem lennék model,
szerencsére ez a veszély mondjuk nem is fenyeget.
Viszont másnap
már ott voltunk, és ugyan nem ez volt a legjobb program, ahol részt vettem, de
jól szórakoztam. Azt hiszem a lebonyolitás lehetett volna pörgősebb is, mert
egy óra után meguntuk a bámészkodást és elindultunk haza J
Az a jó a nagy jövés.menésben hogy a város éttermeit
is felfedezzük küzben. Nagy kedvencünk a kebabos a Ramblán, ahol már
törzsvendégek vagyunk, de kipróbáltuk az új mexicói éttermet is, az is nagyon
jó, illetve azt is felfedeztük hol lehet jó hamburgert enni. A pizzás sem
rossz, csak drága, a kinai az olcsó, de nem annyira jó- inkább maradunk a
Platja D’Aro-i wokosnál.
Azt szeretném kérdezni, hogy ti esetleg nem akartok olyannal foglalkozni, hogy kiadjátok az üres szobáitokat turistáknak?
VálaszTörlésIlletve van-e esetleg olyan ismerősötök, aki ezzel foglalkozik?
(Mi Jordániában voltunk egy félig magyar családnál (a nő volt magyar), aki ráadásul programokat is szervezett. Ez jelenti az egyik bevételi forrásukat. És sokkal jobb volt, mint egy iroda által szervezett utazás!)
Köszi! :)
Kati