Most, hogy a görögökél megy a buli, ahogy látom, elég sokan elövették megint az úgynevezett "perifériaországokat", hogy majd jön az ö csödjük is.
Azt gondolom Spanyolországgal kapcsolatban nem ártana néhány félreértést tisztázni.
elöre is elnézést, de most sok adat következik, a legtöbbjük forrása vagy a spanyol statisztikai hivatal vagy az El Pais illetve az El Mundo (a két legnagyobb spanyol napilap) felmérései.
Spanyolország túl van a válságon,
Amikor idekerültem 2011-ben az ország a csöd szélén állt, a kockázati tökebesorolás valahol 650-700 pont körül állt (ez már gyakorlatilag csödöt jelent), a munkanélküliség majdnem 27%-os volt, és a banki hitelezés leállt. Mindezeken kívül az építöipar, az ingatlan piac gyakorlatilag meghalt.
Aztán a választások után a néppárt következetesen elkezdte végrehajtani a változtatásokat és (igen, valljuk be) a megszorításokat is: megemelték a nyugdíajkorhatárt, megkurtítoták a munkanélküli segélyeket, megszigorították az ellátások feltételeit, adókat emeltek, hoztak egy máig vitatott új munka törvényt (ami megkönnyíti az elbocsátásokat, ugyanakkor kedvez az idöszakos munkának, ami így csökkenti a cégek kockázatát a munkaerö felvételkor, magyarul: szívesebben vesznek fel embereket határozott idöre, nem kell attól félniük, hogy sokba kerül ha valakinek a munkájára már nincs szükség. Kegyetlen? Igen. De a cégek szempotjábol hatékony, ha arról kell dönteni felveszek-e új embert vagy sem-így megkönnyítik a döntést, hiszen levesznek a cégkeröl egy csomó kockázatot, ugyanakkor rengeteg embernek ad lehetöséget szezonális vagy ideiglenes munkára, legálisan bejelentve) ,
Mindemellett egy sor olyan intézekedést is hoztak,ami a gazdaságot hivatott élénkíteni, pl:
-Plan PIVE: 2000 EUR értékben beszámolták a 12+ éves autót új vásárlása esetén (cégeknek és magánszemélyeknek is)
- Adókedvezmény ingatlanvásárlás esetén
- Amennyiben új üzletet nyitsz nem kell megvárnod a licencet, hanem ha nyilatkozol, hogy mindenben megfelelsz az feltételeknek kapsz egy ideiglenes licencet a véglegesig.
- TB az új vállalkozóknak az elsö 6 hónapban 50 EUR
-Adókedvezmény a cégeknek gyakornokok alkalmazása esetén
st., stb., stb.
Igen, a másik oldalon minden szektorban lefaragtak a müködési költégekböl, ahol tudtak húztak a nadrágszíjon.
Ez lassan, de meghozta a gyümölcsét.
Kellett hozzá némi szerencse,, hogy már 3. éve rekordokat dönt a turizmus, de nem csak ez húzza a spanyol gazdaságot. EU-s 29 milliárdos tökeinjekciót kaptak a bankok (természetesen újrastruktúrálták öket, számos bank megszünt, vagy egybeolvadt nagyobakkal), akik be tudták indítani újra a kis- és középvállalkozók hitelezését, lassan egyre több lett a beruházás, ami élénkítette a fogyasztást, ami pörgeti a gazdaságot, stb.
Spanyolország erre az évre 4%- os gazdasági növekedést produkál, ami az eurozónában a legmagasabb.
A kockázati besorolást már nem is nagyon nézik, hiszen 100-120 pont között van,a mostani görög helyzet miatt felkúszott ugyan 160 köré, de hol van ez a 700 körüli csödszéli mutatóktól?
Persze a kánaán még nincs itt.
Spanyolország legnagyobb problémája most is a mukanélküliség, ami ugyan kb 570.000 fövel csökkent, (júniusban kicsit több, mint 4 millió ember volt munka nélkül) és most 22.7%, de még így is rettenetesen magas, ráadásul a fiatalok 49%-a továbbra is munka nélkül van. (az már egy másik téma, hogy a fiatalok nagy része csak a 8 általánosnak megfelelö képzettségig jut el, nincs szakmája sem, és nem beszél idegen nyelvet)
Spanyolországban rádásul sajnos napi téma a korrupció, ami mindkét nagy pártot ( a szocialista- és a néppártot is) érinti, söt, a Podemos nevü pártot is, akik pedig pont a korrupciós botrányoknak köszönhetöen lettek ennyire népszerüek.
Mit látok a mindennapi életben?
1. Képzett, nyelveket beszélö munkaeröböl továbbra is hiány van. Informatikusok, mérnökök, fejlesztök...nincsenek annyian, mint amennyire szükség lenne..
2. Sajnos nagyon sokan azt hiszik, hogy majd lemegy a válság és minden visszatér abba a kerékvágásba, ahol a válság elött volt- pedig ugye ez nem igaz. Nagy munka lesz ezt az állapotot fenntartani.
3.Élénkül az ingetlanvpiac, és 2007 után elöször kis mertékben (1.8%-al), de emelkedtek az ingatlanok árai (nyilván helyfüggö, ez az adat a Kanári szigeteken pl. 4.4 %-os)
4. Ahol lakom, számos korábban bezárt üzletet/ éttermet újranyitottak - szerintem ez minden mutatónál többet mond.
5. A környéken sétálva a szezon kezdetéig még soha nem láttam ilyen mennyiségü hirdetést az éttermeknél és a kirakatokban, hogy munkatársat keresnek.
6. Újra elindultak az építkezések! Felújítanak, átalakítanak...ezt az elmúlt 2 nyáron (de télen se) nem láttam, most nagyon jó látni!
7. Az, hogy én hamar találok munkát, az nem újdonság, de a párom, 8 hónap magyarországi távollét után visszaerkezve 1 hét után talált munkát. Igaz, határozott idejüt, de teljes munkaidöben, bejelentve...
8. Eddig is vásároltak az emberek- de már tavaly is többet költöttek az elözö évnél, és most a leárazások alkalmával az elórejelzések azt mutatják, hogy minimum 5%-al megint többet fognak csak leárazásokra költeni, átlag 100-145 EUR között személyenként.
9. 14%-al nött a belföldi turizmus májusig a korábbi évekkel összehasonlítva. Ugye mondanom sem kell ez milyen jó hatással van a gazdaságra, ha az emberek belföldön költik el a pénzüket? Ez azért bíztató.
És ami minden mutatónál többet mond: egy tegnapi felmérés szerint a spanyolok 71.3%-a " Nagyon Boldog"-nak érzi magát.
Összefoglalva, én határozottan érzem a válság enyhülését, de kétségtelen, hogy a novemberi választásokon fog eldölni, hogy a következö kormány (akármelyik párt kerüljön is ki gyöztesen) merre viszi tovább a hajót. Mert tennivaló azért még van böven.
Spanish Special
2015. július 8., szerda
2015. július 3., péntek
Megint minden változik
Annyira, de annyira unom, hogy kétévente pálfordulatot vesz az életem..
Madridba 2011-ben költöztem, onnan 2013-ba a Costa Brvára, most meg Barcelona környékén kell nézelödnöm albérletet. A legroszabb a mostaniban az, hogy ha a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy alakultak, eszem agában sem lett volna elköltözni a kicsi, kényelmes, télen nyugis nyáron nyüzsis S´Agaróból.
Na de mi történt?
Most, így 3 hónap távlatából egy fokkal nyugodtabban tudok erröl írni, nem maga a tény viselt meg, hogy leépítettek a munkahelyemen, hanem az, hogy ezzel nyilvánvalóan röbidebb-hosszabb távon belekényszerítenek egy költözesbe plusz, hogy maga a leépítés mögött egyetlen épkézláb szakmai döntés nem volt. Leépítettek, mert nö vagyok, és mert véletlenül az én nevemet húzták ki egy listáról, enyyi. Semmilyen szakmai vagy egyéb indok nem állt a döntés hátterében, persze a cég, ahol dolgoztam nem az átgodnolt szakmaiságáról híres, hanem a hollandok haverok egymás között elvröl...na mindegy. Modnom, idö kell, míg ezt higgadtan tudom kezelni.
A dolog pozitívuma annyi, hogy legalább rendesen kifizettek, kaptam normális végkielégítést, meg minden...
Arról szemernyi kétségem nem volt, hogy hamar találok munkát, így is lett, március 31-ével közölték, hogy felmondanak nekem, június 25-én kezdtem az új heyemen, a közte lévö idóböl pedig 37 (!) napot szabadságon töltöttem, mivel ennyi szabim halmozódott fel. Ebböl is látszik mennyi idöt és energiát fecséreltem el a munkámra, ami modnjuk jó lecke a jövóre nézve, hogy ilyet eszembe se jusson még egyszer tenni, hacsak nem a saját vállalkozásomat építem majd.
Na, a felmondás után letöltöttem a szabimat, majd regisztrált munkanélküli lettem, de peresze már a 0. naptól intenzíven kerestem az állásokat. Sajnos nagyon hamar kiderül, hogy Gironában, illetve a Costa Bráván az idényturizmuson kívül gyakorlatilag 0 a lehetöségek száma, ezen nagyon meg sem lepödtem. A keresést kezdetektöl Barcelonára is fókuszáltam, és nagyon hamar elkezdett állásügyben csörögni a telefonom, gyakorlatilag heti 2 interjúm volt Barcelonában, de hívtak Gibraltárról is, ami szintén nem lett volna rossz, ha már költözni kell, Dél-Spanyolország is nagyon jó lett volna.
Az állásfronton hamar kiesett a sallang, 2 befutó maradt, az egyik az a cég, ahol most dolgozom, a másik helyröl még várok egy visszajelzést, hogy milyen ajánlatot raknak le az asztalra.
Ahol most vagyok, az elsö naptól nagyon jól érzem magam: igazi multi, vállalati kultúrával, minden leszabályozva- ennek az elönyeivel és hátrányaival. Mindenki nagyon kedves, iszonyatos idöt fordítanak a betanulásra, illetve egy csomó szakmai tréninget is megcisnáltam, pl a 3, napon ITIL certificadot szereztem...az elözö helyem 2 év alatt egyetlen tréningre sem szánt idöt, sem energiát, sem semmit...na de akkor mi a baj a mostani helyemmel? Ez egy bombaiztos myugdíjasállás, fél kézzel levezénylem a munkát, mivel itt akkora volumenek vannak a folyamatok nagyon diverzifikáltak, ergo nincs meg az ¨end to end¨rálátás, és valljuk be szakmailag nem érzem akkora kihívásnak, viszont az is igaz, hogy látok elörelépési lehetöséget. A másik még függöben lévö állás szakmailag óriási kihívás lenne, egy 150 fös centerért lennék felelös-viszont nem tudom anyagilag megérné -e, illetve, hogy megint annyi idöt és energiát akarok-e valamibe beleölni...
Szóval itt tartok most. A munkahelyváltás kipipálva, a bonyodalom, hogy naponta járok be BCN-be kocsival, és muszáj lesz beköltözni BCN-hez közelebb, ezt szeptembertöl tervezem. Mindenképen tengerpart közelében szeretnék maradni ezért a Maresmei részt néztem ki vagyis a Matarotól Badalonáig terjedö tengerparti falvakat, remélem találok valami nekem valót.
Aztán meglátjuk- lehet 2 év múlva megint egy kicsit délebbre megyek :)
Madridba 2011-ben költöztem, onnan 2013-ba a Costa Brvára, most meg Barcelona környékén kell nézelödnöm albérletet. A legroszabb a mostaniban az, hogy ha a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy alakultak, eszem agában sem lett volna elköltözni a kicsi, kényelmes, télen nyugis nyáron nyüzsis S´Agaróból.
Na de mi történt?
Most, így 3 hónap távlatából egy fokkal nyugodtabban tudok erröl írni, nem maga a tény viselt meg, hogy leépítettek a munkahelyemen, hanem az, hogy ezzel nyilvánvalóan röbidebb-hosszabb távon belekényszerítenek egy költözesbe plusz, hogy maga a leépítés mögött egyetlen épkézláb szakmai döntés nem volt. Leépítettek, mert nö vagyok, és mert véletlenül az én nevemet húzták ki egy listáról, enyyi. Semmilyen szakmai vagy egyéb indok nem állt a döntés hátterében, persze a cég, ahol dolgoztam nem az átgodnolt szakmaiságáról híres, hanem a hollandok haverok egymás között elvröl...na mindegy. Modnom, idö kell, míg ezt higgadtan tudom kezelni.
A dolog pozitívuma annyi, hogy legalább rendesen kifizettek, kaptam normális végkielégítést, meg minden...
Arról szemernyi kétségem nem volt, hogy hamar találok munkát, így is lett, március 31-ével közölték, hogy felmondanak nekem, június 25-én kezdtem az új heyemen, a közte lévö idóböl pedig 37 (!) napot szabadságon töltöttem, mivel ennyi szabim halmozódott fel. Ebböl is látszik mennyi idöt és energiát fecséreltem el a munkámra, ami modnjuk jó lecke a jövóre nézve, hogy ilyet eszembe se jusson még egyszer tenni, hacsak nem a saját vállalkozásomat építem majd.
Na, a felmondás után letöltöttem a szabimat, majd regisztrált munkanélküli lettem, de peresze már a 0. naptól intenzíven kerestem az állásokat. Sajnos nagyon hamar kiderül, hogy Gironában, illetve a Costa Bráván az idényturizmuson kívül gyakorlatilag 0 a lehetöségek száma, ezen nagyon meg sem lepödtem. A keresést kezdetektöl Barcelonára is fókuszáltam, és nagyon hamar elkezdett állásügyben csörögni a telefonom, gyakorlatilag heti 2 interjúm volt Barcelonában, de hívtak Gibraltárról is, ami szintén nem lett volna rossz, ha már költözni kell, Dél-Spanyolország is nagyon jó lett volna.
Az állásfronton hamar kiesett a sallang, 2 befutó maradt, az egyik az a cég, ahol most dolgozom, a másik helyröl még várok egy visszajelzést, hogy milyen ajánlatot raknak le az asztalra.
Ahol most vagyok, az elsö naptól nagyon jól érzem magam: igazi multi, vállalati kultúrával, minden leszabályozva- ennek az elönyeivel és hátrányaival. Mindenki nagyon kedves, iszonyatos idöt fordítanak a betanulásra, illetve egy csomó szakmai tréninget is megcisnáltam, pl a 3, napon ITIL certificadot szereztem...az elözö helyem 2 év alatt egyetlen tréningre sem szánt idöt, sem energiát, sem semmit...na de akkor mi a baj a mostani helyemmel? Ez egy bombaiztos myugdíjasállás, fél kézzel levezénylem a munkát, mivel itt akkora volumenek vannak a folyamatok nagyon diverzifikáltak, ergo nincs meg az ¨end to end¨rálátás, és valljuk be szakmailag nem érzem akkora kihívásnak, viszont az is igaz, hogy látok elörelépési lehetöséget. A másik még függöben lévö állás szakmailag óriási kihívás lenne, egy 150 fös centerért lennék felelös-viszont nem tudom anyagilag megérné -e, illetve, hogy megint annyi idöt és energiát akarok-e valamibe beleölni...
Szóval itt tartok most. A munkahelyváltás kipipálva, a bonyodalom, hogy naponta járok be BCN-be kocsival, és muszáj lesz beköltözni BCN-hez közelebb, ezt szeptembertöl tervezem. Mindenképen tengerpart közelében szeretnék maradni ezért a Maresmei részt néztem ki vagyis a Matarotól Badalonáig terjedö tengerparti falvakat, remélem találok valami nekem valót.
Aztán meglátjuk- lehet 2 év múlva megint egy kicsit délebbre megyek :)
2015. március 20., péntek
Maratoni Városnézés
A címben lévö Maratont szó szerint kell érteni :)
Ugyanis a testvérem most futotta le másodjára a Barcelona Marathont.
Mindamelett, hogy iszonyatosan büszke vagyok rá, godnoltam megírom egy postban hogy is zajlott ez a hétvége.
A Marató de Barcelona a világ egyik legrangosabb maratonja, nem vetekszik a londinival vagy a new york-ival, de itt is rengeteg világnagyság részt vesz. Azt is tudni kell, hogy ezekre a nagyobb maratonokra ezeknek a profi sportolóknak rajtpénzt fizetnek, tehát meghívják öket, hogy részvételükkel tovább emeljék a rendezvény fényét.
A maratonokra (és a legtöbb futóversenyre) idöben kell nevezni, hiszen csak korlátozott számú indulót tudnak elfogadni. A nevezés leadása (;es befizetése) után a verseny elött idövel megkapod e-mailben a sattszámodat, valamint, hogy hol és mikortól tudod átvenni a chip-edet (ezt a cipödre helyezik a maraton napján és ezzel mérik hivatalosan az idödet.
Persze, mikor átveszed a chipped, kapsz valami goodie-t is, hátizsák, termékminta, zselé, diszkontutalvány...stb.
Ez a startszám-chip-goodie átvétel általában a verseny elötti napon van, igy a sportolók rá tudnak pihenni a versenyre.
Na, a maratoni adminról nagyjából ennyit.
Mit csinál az egyszerü szurkoló?
Mi tavaly is és idén is végigfutottuk a várost. Na, nem maratont futva, hanem bizonyos pontokon felbukantunk, ahol elfutott a mezöny. Az volt a jó, hogy kinyomtattuk a maraton térképét, ezután Axel bejelölte, hogy kb mikor, merre lesz. Ezután már meg tudtam nézi kb. hova tudok odaérni, és hova nem, hova érdemes menni, hova nem.
Reggel miután a Plaza Espanyan volt a rajt, ott elköszöntem Axeltol és a Tarragonán felgyalogoltam a Barcelona Sants-ig, ahol a mezöny 4km-en és 11km/en is feltünt. Ilyenkor persze ezek az utak le vannak zárva, úgyhogy a kordonokon belül a tömeg viszonlyag rendben tud mozogni.
A Barcelona Sants-tól miután itt sikerült Axellal "összefutni" rohantam át a Sagrada Familiához- metróval :) Már a Santsnál la'ttm, hogy Axel nagyon nagyot fut, a 3:40-es csoporttal futott, szóval joval gyorsabban mint va'rtam. A Sagrada Familiánál ezért nem is értem utol. Mire odaértem, ma'r a 4 órások futottak, é meg hiába vártam, nem jött, mert már nem volt ott. Innen rohantam a Vlot-hoz, ami ugya csak 2 metromegáló de vgy 20 perces út. Na itt sem értem utol Axelt, és kezdtem ideges lennie gy kcist. Szerencsére innen a Glories a következö áloma's gyalog csak 500 m, viszont mivel a mezöny a Clot és a Glories között lefut a Marináig, ezért gyalog hamar át lehet va'gni, míg a maratoni futóknak kijelölt pálya kerül. Szóval v'gre a Gloriesnél be tudtam va'rni Axel,t a 3:30-asok értek oda, mikor én is, és megva'rta Axelt. Itt ma'r a 4 órásokkal futott.
Az a legjobb az egészben, hogy nagyon jó a hangulat. A legtöbb ilyen nagyob csomópontban, ahol elfut a mezöny vagy dobosok vagy egy zenekar zenél, például amikor Axel a Gloriesnél elfutott a zenekar a Sruvivor Eye of the Tigerét zúzta pont odaillö volt :)
A Gloriestöl elmetróztam az Arc de Triuphig. Itt lennei kulsfontosságu, ez már a 32-36 km, ahol általában a versenyzók fáradtak, holtponton vannak, ilyenkor egy eztra bíztatás sokat segít. Itt is láttam Axelt, innen már egyenesen elmetróztam a befutóhoz az Espanyához. Itt láttam a befitót.
És milyen befutó! Tudtam, hogy nagyont fut, de arra mé gén sem számítottam, hogy 3:56 latt lefutja, és ami még jobb volt, hogy nem fáradt el túlzottan. Annyira, de annyira büszke vagyok rá!
Nekünk, szurkolóknak a maraton egy rekordsebességü városnézés, lletve ismerkedés a BCN metróvonallal, de nagyon jó móka, nagyszerü a hangulat, és remekül kihasználható hogy a lezárt utak miatt készülhet 1-2 olyan fénykép, ami máskor nem. :)
Az a legjobb, hogy már most készülök a következóre- már pontosan tudom hova érdemes elmenni, hova nem- pedig tavaly is be voltam programozva, ez az idei valahogy jobban sikerült, jövore meg aztán célirányosan megyek és ami e legfontosabb- é s futócipöben, na, nem mert maratont futok, hanem mert felér egy kisebb futóteljesítménnyel a szurkolás is :)
Ugyanis a testvérem most futotta le másodjára a Barcelona Marathont.
Mindamelett, hogy iszonyatosan büszke vagyok rá, godnoltam megírom egy postban hogy is zajlott ez a hétvége.
A Marató de Barcelona a világ egyik legrangosabb maratonja, nem vetekszik a londinival vagy a new york-ival, de itt is rengeteg világnagyság részt vesz. Azt is tudni kell, hogy ezekre a nagyobb maratonokra ezeknek a profi sportolóknak rajtpénzt fizetnek, tehát meghívják öket, hogy részvételükkel tovább emeljék a rendezvény fényét.
A maratonokra (és a legtöbb futóversenyre) idöben kell nevezni, hiszen csak korlátozott számú indulót tudnak elfogadni. A nevezés leadása (;es befizetése) után a verseny elött idövel megkapod e-mailben a sattszámodat, valamint, hogy hol és mikortól tudod átvenni a chip-edet (ezt a cipödre helyezik a maraton napján és ezzel mérik hivatalosan az idödet.
Persze, mikor átveszed a chipped, kapsz valami goodie-t is, hátizsák, termékminta, zselé, diszkontutalvány...stb.
Ez a startszám-chip-goodie átvétel általában a verseny elötti napon van, igy a sportolók rá tudnak pihenni a versenyre.
Na, a maratoni adminról nagyjából ennyit.
Mit csinál az egyszerü szurkoló?
Mi tavaly is és idén is végigfutottuk a várost. Na, nem maratont futva, hanem bizonyos pontokon felbukantunk, ahol elfutott a mezöny. Az volt a jó, hogy kinyomtattuk a maraton térképét, ezután Axel bejelölte, hogy kb mikor, merre lesz. Ezután már meg tudtam nézi kb. hova tudok odaérni, és hova nem, hova érdemes menni, hova nem.
Reggel miután a Plaza Espanyan volt a rajt, ott elköszöntem Axeltol és a Tarragonán felgyalogoltam a Barcelona Sants-ig, ahol a mezöny 4km-en és 11km/en is feltünt. Ilyenkor persze ezek az utak le vannak zárva, úgyhogy a kordonokon belül a tömeg viszonlyag rendben tud mozogni.
A Barcelona Sants-tól miután itt sikerült Axellal "összefutni" rohantam át a Sagrada Familiához- metróval :) Már a Santsnál la'ttm, hogy Axel nagyon nagyot fut, a 3:40-es csoporttal futott, szóval joval gyorsabban mint va'rtam. A Sagrada Familiánál ezért nem is értem utol. Mire odaértem, ma'r a 4 órások futottak, é meg hiába vártam, nem jött, mert már nem volt ott. Innen rohantam a Vlot-hoz, ami ugya csak 2 metromegáló de vgy 20 perces út. Na itt sem értem utol Axelt, és kezdtem ideges lennie gy kcist. Szerencsére innen a Glories a következö áloma's gyalog csak 500 m, viszont mivel a mezöny a Clot és a Glories között lefut a Marináig, ezért gyalog hamar át lehet va'gni, míg a maratoni futóknak kijelölt pálya kerül. Szóval v'gre a Gloriesnél be tudtam va'rni Axel,t a 3:30-asok értek oda, mikor én is, és megva'rta Axelt. Itt ma'r a 4 órásokkal futott.
Az a legjobb az egészben, hogy nagyon jó a hangulat. A legtöbb ilyen nagyob csomópontban, ahol elfut a mezöny vagy dobosok vagy egy zenekar zenél, például amikor Axel a Gloriesnél elfutott a zenekar a Sruvivor Eye of the Tigerét zúzta pont odaillö volt :)
A Gloriestöl elmetróztam az Arc de Triuphig. Itt lennei kulsfontosságu, ez már a 32-36 km, ahol általában a versenyzók fáradtak, holtponton vannak, ilyenkor egy eztra bíztatás sokat segít. Itt is láttam Axelt, innen már egyenesen elmetróztam a befutóhoz az Espanyához. Itt láttam a befitót.
És milyen befutó! Tudtam, hogy nagyont fut, de arra mé gén sem számítottam, hogy 3:56 latt lefutja, és ami még jobb volt, hogy nem fáradt el túlzottan. Annyira, de annyira büszke vagyok rá!
Nekünk, szurkolóknak a maraton egy rekordsebességü városnézés, lletve ismerkedés a BCN metróvonallal, de nagyon jó móka, nagyszerü a hangulat, és remekül kihasználható hogy a lezárt utak miatt készülhet 1-2 olyan fénykép, ami máskor nem. :)
Az a legjobb, hogy már most készülök a következóre- már pontosan tudom hova érdemes elmenni, hova nem- pedig tavaly is be voltam programozva, ez az idei valahogy jobban sikerült, jövore meg aztán célirányosan megyek és ami e legfontosabb- é s futócipöben, na, nem mert maratont futok, hanem mert felér egy kisebb futóteljesítménnyel a szurkolás is :)
2015. február 1., vasárnap
Autót venni Spanyolhonban
Majdnem 40 év kellett ahhoz, hogy megvegyem életem elsö új autóját.
Megmondom ösintén magamtól eszembe sem jutott volna új autót venni, aztán minden racionális körülményt és spanyol sajátosságot mérlegelve, úgy döntöttem, mert megédemlem, veszek egy új autót.
Eddig csak a néhanapján kölcsönadott-vett céges Suzukit vezettem itt Sant Feliuben, és be kell valljam, nagyon hálás vagyok, hogy sokszor megadatott, hogy nem lévén saját autóm oda tudták adni a cégeset, amikor tényleg kellett.
Egyéb alkalmakor pedig Axel segített, amit szintén nem tudok eléggé megköszönni.
Októberben Jani hazautazott Magayrországra, így az eddigi segítségem is megszünt, már nem volt aki intézi a bevásárlást, hazahoza az 5 kilós macskaalmot és a 20 kilós kutyakaját.
A jelnlegi lakhelyem 1,7 km-re van a Lidltöl, 2,5-re a Mercadonától- mondanom sem kell, egyedül, kocsi nélkül intézni egy bevásárlást (egy olyan igazit) elég körülményes volt.
A munkába járást megoldottam- reggel kevesebb, mint fél óra alatt be lehet gyalogolni a munkahelyemre, de a tél beköszöntével a hazavezetö út nagyon veszélyes lett- ahol jöttem volna nincs világítás, autók jarnak- igen esélyes volt, hogy pár nap alatt elütnek. A másik út pedig egy 5 kilóméteres kerülö, ennek egy része is föút járda nélkül.
Arról nem si beszélve, hogy Girona, Barcelona, vagy bármely egyéb hely gyakorlatilag elérhetetlen volt, ahcsak meg nem kértem valakit, hogy vigyen el. és akkor már megint mástól függök....szóval ez így nem mehetett tovább.
Elkedtem hát autókat nézni. Elöször kizárólag olcsó, használt autók érdekeltek, míg rá nem jöttem, hogy ha nem egy lestrapált, agyonhajtott autót akarok venni valami hely bohóctól, aki, ki tudja mire haszálta, változtatnom kell a keresésen. Arról nem is beszélve, hogy itt Spanyolországban az autó jávítása horror összeg! Axel anno inkább roncsnak adta el az elso spanyol Mondeoját és vett egy fiatalabbat, mert egyszerúen többe került volna a javitás, mint az autócsere. Legutóbb az egyik kollegám járt úgy, hogy valami javításért el akartak kérni 1500 Erót most éppen autót keres, mert jobban megéri lecserélni, mint megjaítani az öreg Opel Vectráját.
Szóval módosítottam a keresésen, és elkezdtem nézegetni a viszonylag fiatal autókat.
Itt két eshetöség van:
Vagy magánszemélyytöl veszed, és kockáztatod, hogy nem tudod mit veszel - A spanyoloknál pl. a manuális váltó egyszerüen dísznek van, ha nem muszáj nem használják. Pocsékul vezetnek, rapszodikusan, és mint midnen egyébbel, ez sem érdekli öket túlzottan, ahogy esik, úgy puffan ráadásul sérüésmentes autó gyarkolatilag nem létezik: mivel nem tudnak parkolni folyamatosan lehúzzák a kocsijuk elejét-hátulját-oldalát.
A másik lehetöség, hogy kereskedötöl veszed, aminél a lehetöségek, amiket fent írtam ugyanúgy fenálnak, de legalább van 1 év garanciád mindenre.
Szóval elkezdtem a kereskedök ajánlatát böngészni
Na, itt volt az, hogy elkezdett benem motoszkáni, mi van ha mégis új autót veszek. Ugyanis a kereskedönél az autók méregdrágák. Egy 2 éves autó gyakorlatilag többe kerül, mint egy új, ki tudja miért.?
Elkezdtem nézni az új autók árát is, és minél többször hasonlítottam össze a használtakkal, annál jobban megerösödött az elhatározás, hogy újat veszek. Miért? Mert ugyanazon az áron 5-7 év garancát kapok, én ülök az autóban elöször, elöttem senki nem nyüstölte, és mert megérdemlem.
A nézelödésböl komoly érdeklödés lett, és a végén "short list"-re került 3 autó:
- Kia Rio
-Dacia Duster
-Ford Fiesta
Elkezdtem a kereskedökkel is beszélgetni. A Dacia itt azonnal elvérzett: túl drága az autó ahhoz képest, hogy milyen szegényes a felszereltsége, azon kívül nagyon nagy is, és a fogyasztása is sok- már ahhoz képest, amire én használtam volna. Nekem kell az autó, nem egy nagy családnak, nem tervzek 1 ír farkasnál többet belerámolni, ergo ügyesen hajtogatva azüléseket az már egy Rioba és egy Fiestába is belefér.
A Fiesta lenyügözott: full extra, számtalan lehetöség, és hát mégicsak Ford.
Ugyanígy a Rio is nagyon esélyesnek tünt.
Fontos tudni, hogy Spanyolországban van egy ú.n. Plan Pive, ami egy 2000 EURós állami támogatás azoknak, akik 12 évnél idösebb autójukat újra cserélik. Ezt a Kiánál nem tudták kihasználni, ellenben a Fordnál, bár nicns öreg autóm volt egy "dummy"autójuk, amivel 1500 Eur kedvezményt ajánlottak.
Mindenestre mindkét helyen elindítottam a kérelmet az új autóra (nyulván részletre), ehhez kellett:
-NIE
-Munkaszerzödés, és az utolsó 3 nomina (fizetési lap)
-Bankszámlaszám
-Utolsó éves adóbevallás
-Lakcímbejelento lap
-rezsiszámla vagy a bankszámlakivonat amiröl levonták.
Mindezeket e-mailben elég volt elküldenem, gyakorlatilag ahogy megérdeklödtem a szalonokban mondták, hogy mindent tudunk távolról is intézni, majd a szerzödéskötésre kell bemennem.
3 nap elteltével visszaszóltak a Fordtól, hogy mehetek aláírni a szerzödést. Ennyi volt!
Persze aláirtam azonnal mident, a kocsira azonban még várni kellett, merthogy ha már lúd, legyen kövér, nem standard fehér vagy piros színben kértem, hanem karamellszínben (itt Rjo Pulse-nak hívják). Mivel az autó személyre szabott ezért egy hónap volt mire megérkezett, de sebaj! Egyszerúen csúcs! Full extra, gyakorlatilag a digit klíma nincs benne, csak manual, de nekem ez a jobb, lévén alergiás vagyok a légkondira, így ezt szeretem magam kontorlállni mikor kell és mikor nem, de amúgy hangvezérlés van a funkciókra, bluetooth a telefonomra, minden mindennel össze van kapcsolva, ezen kivül függönylégzsák + 7 légzsák, ABS, menetstablizátor, smartkey és még egy sor fatasztikus dolog... és szépséges is :)
A törlesztörészleteket havonta automatikusan vonják, mint Spanyolországban mindent, minden adminisztratív ügyet elintéztek Nekem, egyedül a biztosításról kellett gondoskodnom. Ezt pedig megkötóttem online - semmit, de semmit nem kellett se papirozni se a fietéssel bajlódni, hiszen azonnal rendeztem online a fizetést is. Egy évre amúgy 179 Eur-t fizetek biztosításnak.
Mindent egybe vetve, 2-szer kelett kimozdulnom autóügyben: amikor aláírtam a hivatalos papírokat, és amikor átvettem a kocsit. Hihetetlen!
Szóval most boldog kocsitulajdonos vagyok, imádom a szabadságot ami ezzel jár, ugyan hiányzik a napi 5-8 km amit gyalogoltam, de igyekeszem más módszerrel pótolni a kiesett mozgást.
Ja, a Kiától azóta sem hívtak vissza :)
Megmondom ösintén magamtól eszembe sem jutott volna új autót venni, aztán minden racionális körülményt és spanyol sajátosságot mérlegelve, úgy döntöttem, mert megédemlem, veszek egy új autót.
Eddig csak a néhanapján kölcsönadott-vett céges Suzukit vezettem itt Sant Feliuben, és be kell valljam, nagyon hálás vagyok, hogy sokszor megadatott, hogy nem lévén saját autóm oda tudták adni a cégeset, amikor tényleg kellett.
Egyéb alkalmakor pedig Axel segített, amit szintén nem tudok eléggé megköszönni.
Októberben Jani hazautazott Magayrországra, így az eddigi segítségem is megszünt, már nem volt aki intézi a bevásárlást, hazahoza az 5 kilós macskaalmot és a 20 kilós kutyakaját.
A jelnlegi lakhelyem 1,7 km-re van a Lidltöl, 2,5-re a Mercadonától- mondanom sem kell, egyedül, kocsi nélkül intézni egy bevásárlást (egy olyan igazit) elég körülményes volt.
A munkába járást megoldottam- reggel kevesebb, mint fél óra alatt be lehet gyalogolni a munkahelyemre, de a tél beköszöntével a hazavezetö út nagyon veszélyes lett- ahol jöttem volna nincs világítás, autók jarnak- igen esélyes volt, hogy pár nap alatt elütnek. A másik út pedig egy 5 kilóméteres kerülö, ennek egy része is föút járda nélkül.
Arról nem si beszélve, hogy Girona, Barcelona, vagy bármely egyéb hely gyakorlatilag elérhetetlen volt, ahcsak meg nem kértem valakit, hogy vigyen el. és akkor már megint mástól függök....szóval ez így nem mehetett tovább.
Elkedtem hát autókat nézni. Elöször kizárólag olcsó, használt autók érdekeltek, míg rá nem jöttem, hogy ha nem egy lestrapált, agyonhajtott autót akarok venni valami hely bohóctól, aki, ki tudja mire haszálta, változtatnom kell a keresésen. Arról nem is beszélve, hogy itt Spanyolországban az autó jávítása horror összeg! Axel anno inkább roncsnak adta el az elso spanyol Mondeoját és vett egy fiatalabbat, mert egyszerúen többe került volna a javitás, mint az autócsere. Legutóbb az egyik kollegám járt úgy, hogy valami javításért el akartak kérni 1500 Erót most éppen autót keres, mert jobban megéri lecserélni, mint megjaítani az öreg Opel Vectráját.
Szóval módosítottam a keresésen, és elkezdtem nézegetni a viszonylag fiatal autókat.
Itt két eshetöség van:
Vagy magánszemélyytöl veszed, és kockáztatod, hogy nem tudod mit veszel - A spanyoloknál pl. a manuális váltó egyszerüen dísznek van, ha nem muszáj nem használják. Pocsékul vezetnek, rapszodikusan, és mint midnen egyébbel, ez sem érdekli öket túlzottan, ahogy esik, úgy puffan ráadásul sérüésmentes autó gyarkolatilag nem létezik: mivel nem tudnak parkolni folyamatosan lehúzzák a kocsijuk elejét-hátulját-oldalát.
A másik lehetöség, hogy kereskedötöl veszed, aminél a lehetöségek, amiket fent írtam ugyanúgy fenálnak, de legalább van 1 év garanciád mindenre.
Szóval elkezdtem a kereskedök ajánlatát böngészni
Na, itt volt az, hogy elkezdett benem motoszkáni, mi van ha mégis új autót veszek. Ugyanis a kereskedönél az autók méregdrágák. Egy 2 éves autó gyakorlatilag többe kerül, mint egy új, ki tudja miért.?
Elkezdtem nézni az új autók árát is, és minél többször hasonlítottam össze a használtakkal, annál jobban megerösödött az elhatározás, hogy újat veszek. Miért? Mert ugyanazon az áron 5-7 év garancát kapok, én ülök az autóban elöször, elöttem senki nem nyüstölte, és mert megérdemlem.
A nézelödésböl komoly érdeklödés lett, és a végén "short list"-re került 3 autó:
- Kia Rio
-Dacia Duster
-Ford Fiesta
Elkezdtem a kereskedökkel is beszélgetni. A Dacia itt azonnal elvérzett: túl drága az autó ahhoz képest, hogy milyen szegényes a felszereltsége, azon kívül nagyon nagy is, és a fogyasztása is sok- már ahhoz képest, amire én használtam volna. Nekem kell az autó, nem egy nagy családnak, nem tervzek 1 ír farkasnál többet belerámolni, ergo ügyesen hajtogatva azüléseket az már egy Rioba és egy Fiestába is belefér.
A Fiesta lenyügözott: full extra, számtalan lehetöség, és hát mégicsak Ford.
Ugyanígy a Rio is nagyon esélyesnek tünt.
Fontos tudni, hogy Spanyolországban van egy ú.n. Plan Pive, ami egy 2000 EURós állami támogatás azoknak, akik 12 évnél idösebb autójukat újra cserélik. Ezt a Kiánál nem tudták kihasználni, ellenben a Fordnál, bár nicns öreg autóm volt egy "dummy"autójuk, amivel 1500 Eur kedvezményt ajánlottak.
Mindenestre mindkét helyen elindítottam a kérelmet az új autóra (nyulván részletre), ehhez kellett:
-NIE
-Munkaszerzödés, és az utolsó 3 nomina (fizetési lap)
-Bankszámlaszám
-Utolsó éves adóbevallás
-Lakcímbejelento lap
-rezsiszámla vagy a bankszámlakivonat amiröl levonták.
Mindezeket e-mailben elég volt elküldenem, gyakorlatilag ahogy megérdeklödtem a szalonokban mondták, hogy mindent tudunk távolról is intézni, majd a szerzödéskötésre kell bemennem.
3 nap elteltével visszaszóltak a Fordtól, hogy mehetek aláírni a szerzödést. Ennyi volt!
Persze aláirtam azonnal mident, a kocsira azonban még várni kellett, merthogy ha már lúd, legyen kövér, nem standard fehér vagy piros színben kértem, hanem karamellszínben (itt Rjo Pulse-nak hívják). Mivel az autó személyre szabott ezért egy hónap volt mire megérkezett, de sebaj! Egyszerúen csúcs! Full extra, gyakorlatilag a digit klíma nincs benne, csak manual, de nekem ez a jobb, lévén alergiás vagyok a légkondira, így ezt szeretem magam kontorlállni mikor kell és mikor nem, de amúgy hangvezérlés van a funkciókra, bluetooth a telefonomra, minden mindennel össze van kapcsolva, ezen kivül függönylégzsák + 7 légzsák, ABS, menetstablizátor, smartkey és még egy sor fatasztikus dolog... és szépséges is :)
A törlesztörészleteket havonta automatikusan vonják, mint Spanyolországban mindent, minden adminisztratív ügyet elintéztek Nekem, egyedül a biztosításról kellett gondoskodnom. Ezt pedig megkötóttem online - semmit, de semmit nem kellett se papirozni se a fietéssel bajlódni, hiszen azonnal rendeztem online a fizetést is. Egy évre amúgy 179 Eur-t fizetek biztosításnak.
Mindent egybe vetve, 2-szer kelett kimozdulnom autóügyben: amikor aláírtam a hivatalos papírokat, és amikor átvettem a kocsit. Hihetetlen!
Szóval most boldog kocsitulajdonos vagyok, imádom a szabadságot ami ezzel jár, ugyan hiányzik a napi 5-8 km amit gyalogoltam, de igyekeszem más módszerrel pótolni a kiesett mozgást.
Ja, a Kiától azóta sem hívtak vissza :)
2015. január 6., kedd
Tél a Costa Braván
A mai Határátkelös postom :)
Nagyon furcsa egy olyan helyen lakni, ahol nyáron minden tele van turistával, aztán szeptember végétől gyakorlatilag megáll az élet. Gondolom, aki Magyarországon a Balaton környékén lakik, tudja, miről beszélek…
Itt június közepétől szeptember közepéig 100% pörgés van, hétvégén egy percet sem tudsz pihenni, aztán szeptember közepén szó szerint egyik napról a másikra minden kiürül.
Aki télen jön ide, meglehetősen unalmasnak fogja találni a helyet, valóban nincs sok minden, amit csinálni lehetne, nincs sok ember, nincs semmi… azért ez mondjuk nem igaz.
Itt Sant Feliu-ben, és a szomszédos Platja D’Arón, bár sok üzlet szezonálisan van nyitva, azért szerencsére van egy „365 días” (365 nap) program, ami arra hivatott, hogy azok az üzletek, melyek vállalják, hogy az év minden napján nyitva tartanak, adókedvezményekben részesülnek. Így vásárolgatni, étterembe menni mindig lehet, hiszen az üzletek, bárok, éttermek nagy része télre sem zár be (és vasárnap is nyitva van!).
Na, de mi történik ezekben a napokban?
December elején középkori fesztivál van Vicben, csak a legbátrabbaknak ajánlom, mi idén visszafordultunk, mert gyakorlatilag annyian voltak, hogy be sem lehetett jutni a városba.
Mindenképpen érdemes decemberi karácsonyi vásárokat keresni, hiszen ha nem Vicben, akkor Palson is van, vagy rá lehet guglizni az interneten, és a kisebb vásárokra elmenni, ott esélyesebb, hogy látunk is valamit a tömegen kívül.
Karácsony környéken megélénkül az élet. Katalóniában december 25. mellett 26. is ünnep, meg persze január 1. és január 6. is (három királyok, erről később), így ha valaki ügyesen sáfárkodik a szabadságával, akkor pár napot kivéve akár két hétig szabadságon lehet. Nagyon sokan ki is használják ezt, és lejönnek ide „telelni”.
Tél 16 fokban
A tél azért idézőjeles, legalábbis a hazai viszonyokhoz hasonlítva. Általában 6-8 fok van reggel, délutánra 15-16 fokig kúszik fel a hőmérséklet, szóval azért nem sokszor vannak itt mínuszok, tavaly télen talán egy hétig volt rajtam a téli dzsekim, idén volt egy alkalom, amikor a kocsim szélvédője picit deres volt, de kapargatni nem kellett…
A dél körüli órákban simán lehet kint üldögélni a teraszokon és kávézni. Mindezek ellenére azért sokan nem merészkednek ide ilyenkor, mert nagyon sok házban / lakásban nincsen fűtés.
Régen egyszerűen nem volt rá lehetőség, itteni kolléganőim mesélték, hogy gyerekkorukban nem volt fűtés, jó esetben egy kandalló az egész házra, de jól beöltöztek, így el lehetett viselni a hideget.
Ma is sok ház van, ahol csak egy kandalló van, így természetes, hogy ezek inkább nyaralók. Persze ma már az újabb építésű házakban kötelező a fűtés, és sok helyen utólag is beépítették.
Az év első fürdése
Visszatérve a téli programokra, a karácsony vásárt követően az újév első napján szinte minden tengerparti településen van „primer bany del any” vagyis az év első fürdése, amikor a bátrak megmártóznak a tengerben (ami 12-14 fokos kb.)
Január 5-én este pedig jön a 3 királyok felvonulása. Spanyolországban január 6-a talán nagyobb ünnep is, mint a karácsony, karácsonykor a gyerekek inkább csak kisebb ajándékokat kapnak, ha megütögetik Papa Tíót (ez egy farönk), de az igaz nagy ajándékokat a három királyok hozzák: Gáspár, Menyhért, Boldizsár, akik minden falu főutcáján végigvonulnak cukorkákat szórva a gyerekeknek.
A gyerekek itt nem a Mikulásnak, hanem a 3 királyoknak írnak levelet, hogy mit szeretnének, és ha rosszak voltak, nem virgácsot, hanem szenet kapnak (ez persze csoki…).
Leárazások minden mennyiségben
Január 6. után minden lecsendesedik… elcsendesedne, ha nem kezdődnének a leárazások (és itt a leárazások TÉNYLEG leárazások, nagyon komolyan veszik!).
Mivel Katalóniában a vasárnap zárva tartós nap, de itt mifelénk az imént említett adókedvezmények miatt ez nincs így, hát a gironaiak és a barcelonaiak is felkerekednek és vasárnap átruccannak egy jó kis bevásárlásra – elképesztő, hogy vasárnap este 6-kor mennyien vannak itt, szinte nyári a forgalom! Ettől eltekintve tényleg eléggé üres minden, ami azért sokszor kicsit hervasztó, de itt tényleg csak az unatkozik, aki unatkozni akar.
Mozi van, bárok, éttermek vannak, és szinte megszámlálhatatlan szabadtéri sportot lehet űzni! Nagyon jó túraútvonalak vannak a környéken, kezdő sétálgatós szinttől a komoly túrákig nagy szintkülönbséggel, nagyon jól kiépített kerékpárútvonalakkal.
Van polideportivo (sportközpont) mindenféle sportolási lehetőséggel (tenisz- foci pálya, konditermek, uszoda stb. - egy részük akár ingyenesen is!), bowling, és persze a nagyvárosi nyüzsgéshez sem kell messze menni, Barcelona 50 perc, Girona 30, Franciaország alig egy órányira van.
Februárban pedig kezdődik a Carneval, ami pedig már a tél temetését, a tavasz kezdetét jelzi.
A húsvéti hétvégén indul az előszezon, hiszen ekkor lehet először kitenni a telt ház táblát, majd a nyári szezon a május elsejei hétvégével indul.
Eleinte csak hétvégente lesz tele minden, majd a nyári szünet beköszöntével újra megtelnek a nyaralók, a strandok, és újra „panaszkodunk” (már aki), hogy tömeg van…
Nagyon furcsa egy olyan helyen lakni, ahol nyáron minden tele van turistával, aztán szeptember végétől gyakorlatilag megáll az élet. Gondolom, aki Magyarországon a Balaton környékén lakik, tudja, miről beszélek…
Itt június közepétől szeptember közepéig 100% pörgés van, hétvégén egy percet sem tudsz pihenni, aztán szeptember közepén szó szerint egyik napról a másikra minden kiürül.
Aki télen jön ide, meglehetősen unalmasnak fogja találni a helyet, valóban nincs sok minden, amit csinálni lehetne, nincs sok ember, nincs semmi… azért ez mondjuk nem igaz.
Itt Sant Feliu-ben, és a szomszédos Platja D’Arón, bár sok üzlet szezonálisan van nyitva, azért szerencsére van egy „365 días” (365 nap) program, ami arra hivatott, hogy azok az üzletek, melyek vállalják, hogy az év minden napján nyitva tartanak, adókedvezményekben részesülnek. Így vásárolgatni, étterembe menni mindig lehet, hiszen az üzletek, bárok, éttermek nagy része télre sem zár be (és vasárnap is nyitva van!).
Na, de mi történik ezekben a napokban?
December elején középkori fesztivál van Vicben, csak a legbátrabbaknak ajánlom, mi idén visszafordultunk, mert gyakorlatilag annyian voltak, hogy be sem lehetett jutni a városba.
Mindenképpen érdemes decemberi karácsonyi vásárokat keresni, hiszen ha nem Vicben, akkor Palson is van, vagy rá lehet guglizni az interneten, és a kisebb vásárokra elmenni, ott esélyesebb, hogy látunk is valamit a tömegen kívül.
Karácsony környéken megélénkül az élet. Katalóniában december 25. mellett 26. is ünnep, meg persze január 1. és január 6. is (három királyok, erről később), így ha valaki ügyesen sáfárkodik a szabadságával, akkor pár napot kivéve akár két hétig szabadságon lehet. Nagyon sokan ki is használják ezt, és lejönnek ide „telelni”.
Tél 16 fokban
A tél azért idézőjeles, legalábbis a hazai viszonyokhoz hasonlítva. Általában 6-8 fok van reggel, délutánra 15-16 fokig kúszik fel a hőmérséklet, szóval azért nem sokszor vannak itt mínuszok, tavaly télen talán egy hétig volt rajtam a téli dzsekim, idén volt egy alkalom, amikor a kocsim szélvédője picit deres volt, de kapargatni nem kellett…
A dél körüli órákban simán lehet kint üldögélni a teraszokon és kávézni. Mindezek ellenére azért sokan nem merészkednek ide ilyenkor, mert nagyon sok házban / lakásban nincsen fűtés.
Régen egyszerűen nem volt rá lehetőség, itteni kolléganőim mesélték, hogy gyerekkorukban nem volt fűtés, jó esetben egy kandalló az egész házra, de jól beöltöztek, így el lehetett viselni a hideget.
Ma is sok ház van, ahol csak egy kandalló van, így természetes, hogy ezek inkább nyaralók. Persze ma már az újabb építésű házakban kötelező a fűtés, és sok helyen utólag is beépítették.
Az év első fürdése
Visszatérve a téli programokra, a karácsony vásárt követően az újév első napján szinte minden tengerparti településen van „primer bany del any” vagyis az év első fürdése, amikor a bátrak megmártóznak a tengerben (ami 12-14 fokos kb.)
Január 5-én este pedig jön a 3 királyok felvonulása. Spanyolországban január 6-a talán nagyobb ünnep is, mint a karácsony, karácsonykor a gyerekek inkább csak kisebb ajándékokat kapnak, ha megütögetik Papa Tíót (ez egy farönk), de az igaz nagy ajándékokat a három királyok hozzák: Gáspár, Menyhért, Boldizsár, akik minden falu főutcáján végigvonulnak cukorkákat szórva a gyerekeknek.
A gyerekek itt nem a Mikulásnak, hanem a 3 királyoknak írnak levelet, hogy mit szeretnének, és ha rosszak voltak, nem virgácsot, hanem szenet kapnak (ez persze csoki…).
Leárazások minden mennyiségben
Január 6. után minden lecsendesedik… elcsendesedne, ha nem kezdődnének a leárazások (és itt a leárazások TÉNYLEG leárazások, nagyon komolyan veszik!).
Mivel Katalóniában a vasárnap zárva tartós nap, de itt mifelénk az imént említett adókedvezmények miatt ez nincs így, hát a gironaiak és a barcelonaiak is felkerekednek és vasárnap átruccannak egy jó kis bevásárlásra – elképesztő, hogy vasárnap este 6-kor mennyien vannak itt, szinte nyári a forgalom! Ettől eltekintve tényleg eléggé üres minden, ami azért sokszor kicsit hervasztó, de itt tényleg csak az unatkozik, aki unatkozni akar.
Mozi van, bárok, éttermek vannak, és szinte megszámlálhatatlan szabadtéri sportot lehet űzni! Nagyon jó túraútvonalak vannak a környéken, kezdő sétálgatós szinttől a komoly túrákig nagy szintkülönbséggel, nagyon jól kiépített kerékpárútvonalakkal.
Van polideportivo (sportközpont) mindenféle sportolási lehetőséggel (tenisz- foci pálya, konditermek, uszoda stb. - egy részük akár ingyenesen is!), bowling, és persze a nagyvárosi nyüzsgéshez sem kell messze menni, Barcelona 50 perc, Girona 30, Franciaország alig egy órányira van.
Februárban pedig kezdődik a Carneval, ami pedig már a tél temetését, a tavasz kezdetét jelzi.
A húsvéti hétvégén indul az előszezon, hiszen ekkor lehet először kitenni a telt ház táblát, majd a nyári szezon a május elsejei hétvégével indul.
Eleinte csak hétvégente lesz tele minden, majd a nyári szünet beköszöntével újra megtelnek a nyaralók, a strandok, és újra „panaszkodunk” (már aki), hogy tömeg van…
2014. augusztus 28., csütörtök
Az EU szégyenfoltja, amiröl senki nem szeret beszélni
A mai nem egy vidám nyári post lesz, de nagyon
érdekes a téma, hiszen így vagy úgy a
bevándorlási politika minden határátkelöt érint. ugyanakkor ez a téma persze egy kicsit más,
hiszen itt az EU területére menekülö „htaráátkelökröl” lesz szó.
Nem vagyok kompetens, hogy válszt, megoldást
keressek a kérdésre, ez a post inkább egy „snapshot” egy olyan témáról, amit
sokan nem feszegetnek mert félnek darázsfészekbe nyúlni.
A spanyol hiradóban napi szinten téma, hogy az
adott napon éppen hányan próbáltak meg bejutni Melillán keresztü
Spanyolországba.
Melilla városát a föníciaiak alapitották
Rusadir néven, melynek jelentése "magas fok". A középkorban Mlila
berber város állt itt. 1497-ben a spanyolok ellenállás nélkül elfoglalták. A
spanyol terület mostani határait több egyezmény is alakitotta az 1859, 1860,
1861 és 1894 években. 1921-ben Abd el Krim vezetése alatt a berberek súlyos
vereséget mértek a spanyolokra. A Spanyol Protektorátusnak végül 1926-ban
sikerült a területet újra ellenőrzése alá vonni. Franco tábornok puccsát
támogatta a város 1936-ban, és szimpátiáját jelzi hogy még mindig áll szobra. 1995
március 15-töl autonóm városi rangot élvez.
Az észak-afrikai országban fekvő két spanyol
enklávé (Ceuta és Melilla) mentén húzódik az Afrika és az EU közötti egyetlen
szárazföldi határ, ezért sok migráns ezt az utat választja az Európába
jutáshoz.
És aki azt hinné, hogy a vasfüggönyök ideje lejárt,
az jó ha tudja, hogy Melillát (vagyis hivatalosan az Spanyolországot és így az
EU-t) egy szögesdróttal megerősített, hat méter magas és tíz kilométer hosszú
biztonsági kerítés választja el Marokkótól.
Nem véletlen, hogy a menekültek ezt, az
egyetlen szárazföldi lehetöséget választják a határátlépéshez, a határ vonalán
végighúzódó kerítésen próbáltak meg átmászni. A spanyol hatóságok nemrégiben
hálóval erősítették meg a kerítés védelmét, ezt a cipőikhez erősített kampókkal
és csavarokkal próbálták meg kijátszani.
Sajnos azonban az elkeseredett próbálkozások
nemritkán tragédiával végződnek.
Február elején legkevesebb 14-en vízbe fúltak, amikor megpróbáltak úszva elérni Ceuta partjaihoz.
Február elején legkevesebb 14-en vízbe fúltak, amikor megpróbáltak úszva elérni Ceuta partjaihoz.
Múlt hónapban Melillában többen felmásztak egy villanyoszlopra és nem
voltak hajlandóak lejönni onnan. A spanyol rendőrség végül daruval szedte le
őket. A menekültek közül többeket könnyebb sérülésekkel vagy kiszáradással
kezelnek.
A menekültek többsége Kamerunból és Guineából
származik. Szinte győzelmi mámorban ünnepelték az utcán, hogy sikerült
bejutniuk az „ígéret földjére” : a spanyol szabályok szerint ugyanis – amíg
menedékkérelmüket el nem bírják – spanyol felségterületen maradhatnak.
Az afrikaiak az éhinség, a kilátástalanság
elöl menekülnek, nekik eljutni Spanyolországba órási lépés a boldogulásukhoz,
legalábbis így gondolják ök.
Vajon mi vár azokra, akiknek mégis sikerül?
Akik minden nehézség ellenére bejutnak
Spanyolországa, menekült táborba, úgynevezett „bevándorlási központba” kerülnek.
A melillai bevándorlási központok rendkívül túlzsúfoltak, a 450
férőhelyesre tervezett létesítményekben az újonnan érkezettekkel együtt
jelenleg 2400-an tartózkodtak, tegnapi adat szerint ez a szám 1150. Innen
kikerülni körülm;enyes, a papírok intézése hónapokig tart, ha mégsem küldenek
vissza, akkor is szinte lehetetlen munka és papírok nélkül boldogulni.
Az idei évben eddig 3500 illegális afrikai
bevándorló jutott át a városba, 234 %-kal többen, mint tavaly ugyanebben az
időszakban. A spanyol kormány szerint eddig több mint tízezren próbáltak meg
európai területre jutni Mellilán és Ceután keresztül.
Már tárgyalnak egy olyan megállapodásról a
marokkói kormánnyal, amely lehetővé tenné, hogy azonnal visszaküldhessék
Marokkóba a spanyol enklávé területére erőszakkal behatoló bevándorlókat.Madrid
az ügy kapcsán együttműködést kért mind Marokkótól, mind az Európai Uniótól.
Persze, vannak, akik úgy vélekednek, hogy az
is egy megoldás lehet, hogy Spanyolország feladja a két afrikai városát. Az
elméletek, és az ötletek száma végtelen, napról-napra jelennek meg újabb
javaslatok a témában, ebböl is látszik az általános tanácstalanság mind
Spanyolországon, mind az EU-n belül. Nyilván a probléma nem mostanában fog
megoldódni, ehhez elöbb az EU-n belül kellene egységes álláspontra jutni a menekült-politika
terén, de az igazi megoldás maga a menekülés okának a megszüntetése lenne.
2014. július 29., kedd
Gastro kalandok a Costa Braván
Ide is felteszem a Határátkelö blogban megjelent postomat, remélem kedvet kaptok egy kis spanyol kóstolóhoz!
Már itt lakunk több, mint egy éve, ezalatt az idő alatt volt
alkalmunk felfedezni a katalán konyha egy részének ízvilágát. Itt a
tengerparton (nyilván) sokkal több halat, tengeri herkentyűt
fogyasztanak az emberek, mint például a madridiak.
Míg Madridban a tenger gyümölcsei mellett nagy volt a kínálat a chorizo (spanyol paprikás kolbász), flauta (kb. a mi téliszaláminknak felel meg, csak vékonyabb) vagy morcilla fronton (ez a mi májas hurkánk itteni megfelelője), addig itt sokkal több a gamba (kicsi rák), gambón (ugyanez csak nagyobban), a mejillones (kagyló, legtöbbször a fekete tengeri kagyló), a calamares (tintahal), vagy a chipirones (bébi tintahal).
Itt is van helyi kolbász, ezt butifarrának hívják, és kifejezetten sütőkolbász - vagy grillezik, vagy megsütik egyben.
A legtöbb étteremben szezonális kínálattal találkozhatunk, viszont nem árt körültekintőnek lenni, nagyon sok a „mirelit hely”. A legjobb, ha kikérünk egy sor tapát elsőre, ezekből már meg tudjuk állapítani, hogy jó helyen járunk-e.
Mi az a tapas?
A tapas története röviden annyi, hogy régen, amikor az emberek betértek egy bárba, a felszolgált italokat lefedték (tapar – lefedni, letakarni, tapa - fedő, kupak), hogy ne szálljanak bele a legyek vagy egyéb repülő akármik. Ezekre a tapákra (általában kistányér) raktak valami falatot a vendéglősök, ez lehetett egy kis mogyoró, olívabogyó, gyakorlatilag bármi, ami kéznél volt.
Ez azóta sem változott, a tapas mindig az, ami a pincér kezébe akad. Ma már azonban mindenhol lehet külön is kérni bármit tapában, ami az étlapon van.
Nos, akkor hogyan tudjuk megállapítani, hogy jó helyen járunk-e?
Mondjuk kérjünk ki egy adag patatas bravast, egy adag chipirronest (ezt nem lehet mirelitben olyan sokszor kapni), és mondjuk egy adag calamares a la andaluza-t. Ahol ezeket látjuk, valószínűleg nem mirelit az alapanyag.
Ha a brava mirelit sültkrumpli vagy mirelit steak burgonya, akkor rossz helyen vagyunk. A patata brava az kockára vágott, előfőzött krumpli, amit tálalás előtt nagyon forró olajban kisütnek, így kívülről ropog, belül viszont szinte vajasan omlós lesz.
Ezt nyakon öntik egy adag salsa bravával, ami az esetek 99%-ban nem házi, de ez nem akkora baj. A salsa brava egy pikáns paprikás szósz, ami egyedi ízt ad a krumplinak.
A chipirrones
A chipirrones bébi tintahalat takar, be lehet szerezni fagyottan is, de nem jellemző, ezt általában frissen adják el, ezért is jó tesztalany egy étteremben.
Az elkészítése lehet lisztben megforgatva és hirtelen kisütve, így olyasmi lesz, mint a chips, nagyon finom, nagyon „eteti magát”. Másik módja, ha fokhagymás olívaolajon megpirítják, a végén megszórják petrezselyemmel - pár perc alatt megvan, kenyeret tálalnak mellé.
A calamares a la andaluza
A calamares a la andaluza ugyanez csak tintahalkarikákkal. Azért nem a calamares a la romanát említettem (az is létezik, tulajdonképpen a rántott tintahal karikákat takarja), mert az tipikus mirelit étel. Mindenhol lehet kapni, és az éttermek szeretik megkímélni magukat a frissen készítéstől.
A croquetas
Még egy jó teszt a croquetas: ha többféle is van az étlapon, akkor valószínűleg nem mirelit. A Croquetas az valóban krokett, itt egy nagyon sűrű besamel (esetleg kis krumplipürével, hogy egyben legyen) amibe serrano sonkát, csirkét vagy halat tesznek (lehet croquetas de jamón, vagy croquetas de pollo ha csirkés), kis golyócskákat vagy hengereket formáznak belőle és forró olajban kisütik.
Ha házi, akkor nagyon finom. Ha nagyon egyforma, nagyon egyen-kroketteket kapunk, akkor az mirelit. Pláne mirelit, ha az étlapon nem szerepel, hogy sonkával vagy csirkével vagy mivel van készítve. (Ha a pincér sem tudja, akkor 100% mirelit.) Tálaláskor ha nem túl egyforma, de ropogós, belül krémes kroketteket kapunk, es rá tudunk harapni a sonkadarabokra, akkor az házi készítésű.
Ha ez a 4 tapa rendben van, akkor nagy eséllyel jó a hely. Innen már bármit kérhetünk, valószínűleg frisset kapunk, frissen elkészítve.
A paradicsompürés pirítós, mint nemzeti étel
Helyi (katalán) nemzeti „étel” a paradcsompürével megkent pirítós, a torrada. Ezt sok helyen tapának, főételnek (mondjuk butifarrával) vagy akár köretnek is kihozzák, én maximum tapának tudom elképzelni, kicsit furi, amikor egy steak mellé kihozzák köretnek, de ez ízlés dolga.
A paradicsompürét nem az otthoni sűrített paradicsommal kell elképzelni, ez frissen ledarált, enyhén sózott (esetleg fokhagymás) paradicsompürét takar.
A desszerteknél azért mindig kérdezzük meg, hogy „casera”-e (casera - házi). Helyi desszertek itt a flan (puding karamellszósszal), a fagyi (ez nem házi), illetve újabban elterjedt a sajttorta, és mivel itt közel van a francia határ, sok helyen kínálnak almatortát is (az itteni nevén pastis de poma).
Nekünk éttermi étkezéseknél az vált be a legjobban, hogy előételnek kérünk egy pár tapát, főételnek pedig valami “normális kaját”. Ez lehet valami az étlapon szereplő hús-, és halételekből, vagy egy plato combinado.
A plato combinado
A plato combinado általában háromféle ételt takar egy tányéron. Pl. butifarra, bacon, patatas (butifarra, szalonna, krumpli) vagy: calamares, ensalada, croquetas (tintahal, saláta, krokett) a variáció végtelen ez viszont már egy jó főételnyi adag.
Ha csak tapast kérünk azzal általában max. 2 ember lakik jól, de nem gazdaságos. Egy-egy tapa 5 EUR körül kezdődik, és nem ritka a 10 EUR körüli, és mivel ezek kis adagok, többfélét kell kérni - nem éri meg.
Ha ketten mondjuk kérünk 2-3 féle tapát és egy 6-7 eurós főételt vagy plato combinadót másodiknak, akkor azért sokkal jobb az ár és nagyon jól is lehet lakni.
Persze, ha nem akarunk tapasozni akkor a legjobb megoldás a menu del día, ez egyébként a legracionálisabb megoldás is. (Mondjuk ha már ismert helyre megyünk).
Menüben nagyon kedvező áron lehet 3 fogásos ételsort itallal elfogyasztani. Ezek ára (helytöl, szezontól függ) 8 eurótól a csillagos égig terjed. FIGYELEM! hétvégén a menü mindig drágább!
Remélem sikerült kedvet csinálni egy kis spanyol gasztrokalandhoz!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)