A tökéletes szombat

Jó dolog Valdeaveroban lakni. Nem csak azért, mert egy kis falu, mégis Alcalában 10 perc alatt, Madridban fél óra alatt bent lehet lenni, hanem azért is, mert nyugis, csendes és fantasztikus környezetben van. Ha ez még nem lenne elég, akkor a szomszédunk, a polgármester, igazi közösségkovácsoló ember. Január elején San Sebastian ünnepén főztek az egész falunak- nem nagy szám, gyakorlatilag morzsás-hagymás chorizo volt, de finom volt, jól laktunk és még lehetett mellé kólát, sört vagy bort is inni.

Most meg azt találta ki, hogy elviszi a falut (aki jelentkezett) a méhészeti killításra Pastrana-ba ami Guadalajaratól 40 km-re található kis falu.

Nosza, kiplakátolták a faluban, hogy mikor indul a busz reggel, és, hogy mindenki hozzon elemózsiát. Jani utolsó pillanatban jelentkezett (illetve engem is feliratott) a kirándulásra, és szombat reggel, egy gyönyörű napfényes tavaszi reggelen ott álltunk 10-kor a buszmegállóban. Előzőleg becosmagoltuk a szendvicset, kis kekszet, üdítőt, narancsot. A busz, spanyol módra 15 perc késéssel indult. Először azt hittem, amolyan falusi öregek túrája lesz, de legnagyobb megelepetésemre velünk egykorú, illetve nálunk kicsit idősebb házaspárok, többen gyerekekkel várták az utat. Nagyon jó, kényelmes kis buszunk volt, arra nem vesztegette senki sem az idejét, hyog létszámellenőrzést tartson. Az az igazság, hogy vagy a polgármesternek van sasszeme és kitűnő memóriája, vagy egyszerűen mázlink volt, hogy senki sem hagytunk el sehol és ugyanannyian jöttünk vissza, mint ahányan elindultunk.

Útközben elmondták a város történetét, valamint azt, hoyg ugyan a vásár kicsi, és hamar bejárja az ember, de nemetközi, és igazából a mi a kunszt az egészben az a csodálatos középkori falu és a táj. Hát ebben nem tévedtek. Azt is elmondták, hogy ugyan a faluban nagyon jól és jó áron lehet enni, de a vásár alkalmából mindennek megemelik az árát, és mivel nagyon sok látogató érkezik, gyakorlatilag lehetetlen beférni az éttermekbe, ezért is kérték, hogy hozzunk magunkkal kaját. eben sem tévedtek, a falut bejárva az átlagmenüt 25 EUR-óért/ fó árulták! Hát ennyiből Janival ketten eszünk az all you can eat wok.ban, vagy ennyiből eszek 3 fogásos menük koktélle és újratöltött kólával a Hard Rock Caféban!

Szóval megérkeztünk és megbeszéltük, hogy fél 3 -kor találkozunk a buszmegllóban , akkor ebéd, és utána még egy kis szabad program és kb 5-re leszünk Valdeaveroban.

Janival nekiidultunk a Pastrana-nak. Aki járt már Toledóban annak lehet némi elképzelése a középkori városokról, falvakról: sok kő, nagyon szűk utcák, sikátorok: magas házak, az balakok egymással szemben gyakorlatilag alig egy méterre vannak- és mégis valami hihetetlenól kedves, bájos, közékori hangulatot árasztó hely volt ez is. Nem modnom, hoyg laknék ilyen helyen, de a hangulat, az nagyon megkapó, az embernek egész nap mosolyogni támad kedve. Monduk mi már reggel óta egyfolytában nevettünk, talán a tavasz, talán a kirándulás, talán minden...mert jól éreztük magunkat.

Bementünk a vásárba is, ami tényleg nem volt nagy, és egy része valóban csak a méhészeti szakembereknek volt érdekes: védőfelszerelések, különféle gépek, ami a méz lefjtését és a palackozását (dunsztosüvegezését) végzi el, vszotn szerencsére méztermelők is jöttek, így lehetett akár bizcocho borachot (részeges piskóta-olyna íze van mint a tejbegríznek mézbe áztatva) és kölünféle mézeket kóstolni. Vettünk is mézet- magunlnak is, Axelnak is. Illetve mézes szappant is vettünk-ugyanis a mézből nem csak mézet, hanem mindenféle kozmetikumokat is készítenek és ezekből is volt bőven látnivaló, vásárolnivaló.

Szerencésre a vésér területén volt egy bár is, aminek volt terasza, így olyan dél körül tudtunk kávézni, illetve caña+tapa vagy refresco+tapa 1,50-ért akció keretében Jani megivott egy sört én pedig egy kólát 1-1 jamón serranos szendvics mellett. (ez volt a tapa).
Fél háromkor volt a tali a többiekkel és ekkor votl hivatalosan az ebéd, amikor a falusiak szépen elővették a hozott elemózsiát és mindenki megette a magáét esetleg kínálgatta a többieket. Itt ismerkedtünk meg egy házaspárral ahol a hölgy bolgár, eszméletlen jó fejek voltak és úgy egyáltalán az egész valdeaveroi társaság nagyon jó fej és kedves emberekből állt. Ebéd után még belefért egy rövid séta, majd irány a busz és indulás vissza. Közben Axellal megbezséltük, hoyg megyünk este a Cuadernillosba moziba, úgyhogy hazaérve lapakolzunk, gyors felfrissülés után beültünk a kcosiba és irány Alcalá. Itt nézelődtünk egy kcist meg vacsoráztunk a Burger Kingben és utána meg irány John Carter- ez volt a film, amit megnéztünk. Nekem tetszett, pedig a kritika nagyon lehúzta- én azt gondolom, hyog aki Avatar meg Star Wars koppintást lát benne, az gondolja végig, hyog ez aregény a XIX.században íródott, míg az Avatar pár ve, a Star Wars pedig  majd 30 éve, úgyhogy inkább úgy mondaám, hogy a John Carter alapjául szolgáló regényt valszeg Geroge lucas és James Cameron is olvasta...
Mozi után hulla fáradtak voltunk, szóval mentónk is haza- de mégis olyan jó érzés volt egy tökéletes napot megélni. Kirándulás a párommal, jó társaság, mozi a tesómmal, jó kis vacsi- kell ennél több?

A spanyol válság

A mai post egy kicsit gazdaságpolitikus, de nem kell megijedni, az elején idézett bejegyzést azért tettem bele a postomba is, hogy értsük, tulajdonképpen miért is van válság Spanyolországban, de megijedni szeritnem nem kell, ezért is sorolom fel, hogy a reálisan mit is érzékel belőle az itt élő ember. Először az idézet a Haza és Haladás blogból.

” Paul Krugman, Nobel díjas közgazdász szavaival élve, Spanyolország lesz a válság új epicentruma..(…) A kormány példásan elkezdte végrehajtani az EU és a nemzetközi hitelezők által kívánatosnak tartott költségcsökkentő és bevételnövelő intézkedéseket. Az EU-val egyeztetett, a tavalyi 8,5 százalékos költségvetési hiányt két év alatt 5,5 százalék ponttal csökkentő költségvetési kiigazító program szerint a kormány idén mintegy 32 milliárd eurós megtakarítást kíván elérni. (…)

Számtalan helyen leírták már, hogy Spanyolország problematikája teljesen eltérő Görögországétól. A gazdaság fundamentumai a válság kitörése előtt rendben voltak: 40 százalék körüli GDP arányos államadósság, szufficites költségvetés, növekvő GDP. Valójában a jórészt német bankok által finanszírozott, a világgazdasági válság hatására kipukkant ingatlanbuborék rántotta magával a gazdaságot. Ez hozta abba a helyzetbe az ibériai országot, hogy most az államadóssága 80 százalék-, a hiány bőven az EU által megkívánt 3 százalék fölött van, a fiatalkorú munkanélküliség 50 százalék körüli és a világ tízedik legkockázatosabb adósa. A gazdaság továbbra sem tudott kikerülni a recesszióból, idén másfél százalék körüli gazdasági visszaeséssel lehet számolni. (…)

A piacok igazából nem attól tartanak, hogy a spanyolok nem tudják teljesíteni a deficitcélt, hanem attól, hogy annak teljesítése után, a megszorítások hatására a gazdaság romokban fog heverni és végül Spanyolország kénytelen lesz elhagyni az euró zónát vagy az európai mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) segítségét kérni. Szerinte a spanyol probléma megoldását a bankok rendbetételével kellene kezdeni. Erre azonban a magánszektor nem hajlandó, a kormány meg nem képes. Ezért lenne szükség az EU segítségére a bankok feltőkésítésében. (…)

A spanyol nemzeti bank szerint februárban tizennyolc éves csúcsot döntött a nem fizető hitelek aránya.. “

http://hazaeshaladas.blog.hu/2012/04/20/messzirol_nezve_spanyolorszag_a_valsag_uj_epicentruma?utm_source=ketrec&utm_medium=link&utm_content=2012_04_20&utm_campaign=index

A fenti adatokhoz hozzátartozik a spanyol gazdaság legégetőbb problémája a 23,6%-os munkanélküliség, ami a fiatalok körében majdnem 50%, ami azt jelenti, hogy minden második 30 év alatti fiatalnak nicns munkája, ez elképesztő adat!

Ugyanakkor az érem másik oldala az, hogy a munkanélküli járadék Spanyolországban 2 év, ezalatt az idő alatt kapod a fizetésed 70, majd 60%-át, és maguk a spanyolok is bevallják, hogy a munanélküli járadék folyósítása alatt nem törik össze magukat, hogy állást keressenek, az első évet végigfiestázzák (hiszen gondolj bele 1200 eurót kapsz anélkül, hogy dolgozni kellene érte, ez kinek nem éri meg?), majd a második év második félévétől elkezdenek nézelődni. Az is nagyon jellemző a spanyolokra, hogy a fiatalok hagyományosan a szülőkkel laknak a házasságkötésükig, de átlag kb. 30 éves korukig, így a fiatalok nincsenek annyira rákényszerülve hogy önálló életet kezdjenek, amíg ott vannak a szülők hogy támogassák őket. A munkanélküliek rengeteg tansolyamból, kurzusból, tovább- és átkápzésből válogathatnak, szintén teljesen ingyen és szerencsére ezt sokan ki is használják. Tudvalévő, hogy a spanyolok (tisztelet a kivételnek) nem egy kézett nép, itt nem votl divat továbbtanulni, hiszen a gazdaság, és elsősorban az építőipar munkaerő igénye nem csak a helyieket, hanem a bevándorlók tömegeit szívta fel, és ezek emberek jelentős része most állás nélkül, képzettség nélkül próbál boldogulni, s nem nagyon versenyképes a munkaerő piacon. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a sapnyolok az únióban a sor végén kullognak az idegennyelv ismeretek terén, hiszen eddig nem volt szükségük rá, a gazdasáuk ereje elég volt ahhoz, hogy elvárják másoktól, hogy tanuljanak meg spanyolul, ők maguk nem voltak rászorulva az óriási belső felvevőpiac miatt sem, meg a jól ápolt Dél-amerikai kapcsolatoknak köszönhetően sem- hiszen arra a piacra is dolgoztak és ott ugye szintén a spanyol a fő nyelv. Személy szerint nagyon kíváncsi vagyok, hogy a Rajoy kormány mikor lépi meg és rövidíti le a munkanélküli járadék folyósítását, ami ugyan óriási társadalmi felzúdulást váltana ki, de szerintem az egyik kulcsa a gazdasági megszorításoknak- tény az is, hogy az itt megtakarított pénz mindenképpen a cégek munkaerő teremtéséek támogatására kell fordítani pl. járulék vagy adókedvezmények formájában. Ha nincs annyi munkanélküli az nem csak az államnak megtakarítás, de minél több ember doglozik, annál több a fogyasztás ls annál jobban pörög a gazdaság, (azt meg ugye tudjuk, hogy a spanyol ember lokálpatrióta és a sajá termékeit helyezi előnybe a vásárlásnál még akkor is, ha az a drágább). A munkanélküli járadék lefaragása egyelőre ott tart, hogy néhány tartomány már pedzegeti, hogy amennyiben a 3. Felajánlott állást is visszautasítja a delikvens, akkor megvonják a járadékot. Ugyanis jelenleg ai munkanélkülin van, annak nem kötelező elfogadni a számára felajánlott állásokat ha az neki nem tetszik. (pedig eleve olyan állásokat ajánlanak fel ahol jobban vagy ugyanannyit keresne, mint a járadéka).

Mi az amit eddig véghezvittek?

1. Munkaerőpiaci reformok. Ez egy áltaálnos sztrájkba került a krománynak most március 29-én, de kersztülvitték a munkaügyi reformot. Az eddigi éves 45 nap helyett csak évente 33 nap végkielégítés jár minden ledolgozott év után , illetve ha a vállalat kimutatja hogy az elmőlt 9 hónapban veszteséges volt, akkor ez csak 20 nap (Magyarországon 5 év után kapsz 1 hónapot, itt egy év után már 33 napot- csak az összeasonlítás végett). Első ránézésre ez valóban arról szól, hyog könnyebb lett az elbocsátás, de aza z igazság, hyog sok cég azért nem jött/jön Spanyolorszégba mert itt tényleg szinte lehetetlen volt az emberek elbocsájtása, illetve nagyon skba került. Az meg köztudott, hogy amikor egy cég azt vizsgálja hol teremtsen új gyáregységeket, hol fektessen be, akkor igenis ez is egy fontos szempont, hoyg milyenek a munkaerő terhei a cégre nézve. Az új munka törvénykönyvbe az is bekerült, hogy aki 30 év alatti munkavállalót alkalmaz állandó szerződésse, annak 1 évig TB kedvezmény jár.

2. Készpénz forgalom korlátozása: az eddigi 200 ezer EUR helyett mostantól minden olyan 2500 EUR feletti tranzakciót, amiben legalább egy vég érintett, kötelezően banki átutalásaon, vagy valamilyne készpénz kímálő tranzakcióval kell végrehajtani. Miért van ennek jelentősége? Két okból is, az egyik, hogy a készpénz nagyon drága- a tárolás, szállítás, illetve maga a készpénz gyártása-kezelése költséges. A másik ok egyértelműen ezen tranzakciók kifehérítésére tett kísérlet, a pénzáramlások nyomon követhetősgének elősegítése, a korrupció visszaszorítása, ami bármilyen meglepő, de itt is létezik.

3. Megtakarítások. A köztisztviselők immár második évben nem kapnak béremelést, ami nekik biztos naygon rossz, azonban tudni kell, hoyg Spanyolországban a közszférában magasabbak a bérek, mint a versenyszférűban, és a köztisztviselők több juttatást is kapnak (közlekedési támogatások, cafetería, magánbiztosítások, stb.). Ráadásul az eddigi het 35 órás munkaidejüket megemelték ha jól emlékszem, 38 órára, magyarul ugyanannyi oénzért töbet kell dolgozniuk. Maguk aköztisztviselők arra panaszkodtak, hogy így nem lesz idejük a reggeli kávészünete és a napi sajtó elolvasására…

4. SZJA emelés- igen, nem lehetett elkerülni, de egy átmeneti 2 éves időtartamra megemelték a szeméyli jövedelemadók mértékét, aminek persze az itteni emberek megint csak nem örültek.

5. Idegenforgalmi adók felemelése, autonüm tartomnyok kötlségvetési támogatásainak jelentps csökkentése

6. Állami vállalatok támogatás elvonása: a sapnyol közszolgálati TV, Rádió is megérzi a válságot, százmillió euros támogatás vontak meg tőlük ebben az évben, és szintén komly elvonásokat jelentettek be a közlekedési vállalatoknál.

7. Egészségügyi és oktatási reform

Ezt ma fogják jóváhagyni így tehát előzetesen csak annyit lehet tudni, hogy racionalizálják az ellátást: “duplikéciók elkerülése, hatékonyabb ügyintézés” – hoyg ez pontosan mit takar nem tudni, de 10 milliárd eurót remélnek megtakarítani ezáltal. Az biztos, hoyg az eddigi külföldieknek szóló ingyenes ellátás (magyarul ha nicnsne itteni TB számod eddig akkor is elláttak) az meg fog szűnni.

Az oktatásban annyit már bevezettek, hyog a 2 év helyett 3 év lesz az érettségi, így plusz egy évük van a fiatatloknak kikerülni a munkaerő piacra, illetve most az egyetemeknél is terveznek bevezetni reformokat (vagy megszorításokat) de ezeket konkrétan még nem közölték.

Mi érzékelsz ebből a mindennapokban?

Aki munka nélkül van, annál hatványozottan jelentkeznek a válság tünetei: túl a megélhetési problémákon, az álláskeresés sem egyszerű. Nagy eséllyel állandó munkát nem kap, hanem 3 vagy 6 hónapos ideiglenes munkákat közvetítőkön keresztül (max. 2 évet lehet alkalmazni így valakit egy helyen, egy munkakörben). Ráadásul 1-1 állásra sokszoros túljelentkezés van, hacsak nem valami nagyon specifikus, akkor akár több százan is versengenek egy-egy pozícióért. A bérek lejebb mentek- eddig sem a spanyol fizetések voltak a legmagasabbak az Eu.ban (pl. német ismerősöm frissdiplomásként help deskesként kezdő fizetésnek évi 45000 eurt keres itt egy helpdeskes örül, ha az évi 20-22000 eurt megkeresi, és ez egy jó kis fizetésnek számít ha az ember kezdő a szakmájában). Az emberek visszafogják a fogyasztást is. A bárok szomorúan konstatálják, hogy a hét közbeni “ir de copas” – munka utáni italozások száma jelentősen csökkent, hacsak nincs meccs- most abnan reménykednek hogy nyáron a foci EB és az Olimpia majd emeli a bevételeiket. Az emberek kevesebbet utaznak, az ú.n. “puentéken” (hosszú hétvégék mint pl. húsvét vagy május 1 lesz) az edigi belföldi turizmus nagyon lecsökkent, sokan otthon maradnak, mert nem engedhetik meg maguknak, hogy utazgassanak, vagy az arra szánt pénzt inkább félreteszik. Az új autók vásárlása is lecsökkent, helyette a használtautó piac virágzik. Az emberek a lakásvásárlás helyett inkább a bérlést választják, mert az ha nem is olcsóbb, de ha arról van szó, hogy mondjuk Madridból Granadába kell menni egy állás miatt, akkor könyebb elindulni bérelt lakásból. Sok fiatal, akik eseteg eddig bérelt lakásban vagy barátokkal közösen laktak, visszaköltzik a szüleihez, mert így a szülők tudják támogatni és meg tudja takarítani a külön lakás költségeit.

Ugyanakkor, akinek van munkája, az nem érzékel a válságból semmit, max annyit, hogy drágult a közlekedés, és a benzin- ugyan ez utóbbi nem a megszorítások miatt hanem az olajár drágulása miatt.

Az egyértelműen látszik, hogy következetesen és nagyon határozottan viszik véghez a nadrágszíj összehúzását, és az is igaz, hogy nagyon meg akarnak felelni az EU-nak, ugyanakkor a spanyol kormáyn mindvégig azt hangsúlyozza, hogy Spanyolországnak nincs, és nem is lesz szüksége mentőcsomagra. Ha a magam véleményét is hozzátehetem, szerintem a spanyol gazdaságot a spanyol emberek fogyasztási preferenciája (mindig a hazai árut, vagy az itt gyártott dolgokat preferálják, legyen az autó vagy ruha, vagy egy liter tej), az önmagukba és az országukba vetettt hite és optimizmusa fogja kihúzni a válságból. Így legyen.

Idegenvezetés

Nagyon szeretem másoknak is megmutatni a városomat..igen, Madrid az én városom :o)

Büszke vagyok rá, hogy itt élek, illetve a közelben, és nagyon örülök neki, amikor ezt az örömet másokkal is megoszthatom.

Húsvétkor, illetve ezen a héten is volt szerencsém idegenvezetni- először Tamásék voltak látogatóban, majd Szandra, akivel egy éve nem láttuk egymást, és nagyon hiányoztak már a mászkálások, kávzésok...

Tamásék csak 3 napot voltak, igaz ez nagyon intenzív 3 nap volt- szombaton, vasárnap illetve hétfőn folyamatos, napi 10 óra intenzív idegenvezetés. Remélem tetszett nekik Madrid, igyekeztem minél többet megmutatni belőle, már amennyit ilyen rövid idő alatt lehet. Voltunk a Rastrón, a Bernabeuban (ők vasárnap este meccsen is), az Atocha pálmaházában , a Plaza de Toroson (Ventas-nekik itt volt a szállásuk is a közelben), és persze a kötelező, Sol-Gran Vía-Palacio Real-Plaza Mayor köröket is lefutottuk. Jutott idő vásárlásra is, jó sok souvenirt vettek.

Szandrával annyiban más olt a heylzet, hogy ő nálunk lakott, így legalább nem kellett annyira korán kelni ahétvégén. Hétfőn dolgoztam, így elég nehéz volt logisztikailag anap, de azért sikerült megoldani. Keden szabin voltam, irény Toledo! Ha valaki 3 napnál többet tud Madridban tölteni akkor Toledo, a kultúrák találkahelye (katolikus, arab-mór és zsidó) vagy Segovia kötelező látnivaló! Mindkét város óvárosa álomszép,kár kihagyni! Toledot valahogy kicsit jobban szeretem, mert a zegzugos kis utcákban jobban el lehet tévedni és mert valóban sokkal több a látnivaló- a katedrális, az Alcazar, a kolostor (Monasterio San Juan de los Reyes), a helyi kötelező finomságok, mint a Mazapan (a Sabta Rita zárdában az apácáktól is lehet venni), a zsinagógák, vagy El Greco háza, mind-mind érdekes.

Ugyanakkor Segovia sokkal szebb helyen fekszik, maga az odaút is csondálatos, különösen akkor, ha a Navacerrada felé megyünk- emlékszem Alival visszafele mentünk arra, megáltunk 1800 méteren és bámultuk a hegyeket, fantasztikus volt! Segovia csodálatos- a fekvése álomszép a városban húzódó vízvezeték az egyik legérdekesebb emlékmű mit valaha is láttam. Szintén fenmmaradt az Alcazar, amit meg kell nézni kívülrúl-belülről és itt is csodaszép kis utcák vannak ahol jókat lehet sétálni. A helyi étel a cuchinillo, a malacsült, amitaki szeret az szereti, aki nem az nem. A mostani látogatóknak Segovia kimaradt, majd legközelebb :o)

Az idegenvezetés ugyanakkor rettenetesen fárasztó is. Meg kell osztanod a fiygelemdet több ember között, nyilván alap, hogy sok infóval rendelkezel a helyekről, amit megnéztek. Ezen kívül empatikusan kell hozzáállni mindenkihez, és nagyon rugalmasnak kell lenned. Hiába tervezed meg előre hogy x és z nevezettteséget is megnézzük, nem biztos, hoyg lesz rá idő, vagy nem biztos, hogy nyitva van (mi így jártunk a Chamberivel), akkro kell lennie B-tervnek, hoyg OK, nem baj, akkro e helyett mengézzük amazt...és persze a rugalmasság fontos azért is, mert nem mindenki 5 perc alatt rohanja le a város, különböző embereknek eltérő a tempója, mindenkihez alkalmazkodni kell.

Sajnálom, hogy nem idegenvezető a szakmám, hogy nem ezzel foglalkozom életvitelszerűen, mert nagyon élvezném.

HALA MADRID!

Real Madrid rajongó vagyok immár 9 éve...nincs mit szépíteni ezen, az első nap, amikor ideérkeztem, az akkori főnököm megkérdezte: Atletico vagy Real? Én a Realt ismertem már, az Atléticóról fogalmam sem volt. Rávágtam, hogy real. Kiderült óriási mákom volt, mert a főnök unokaöccse Iker Casillas volt. De abban az évben, 2003-ban érkezett a Realhoz David Beckham is, aki alaposan felforgatta a madridiak életét. Az iroda nem messze volt a La Moralejától, a focisták akkori lakhelyétől, és emlékszem egyik nap a kolleganőm visítva és lihegve rontott be az irodába: "Aki találkozni akar David Beckhammel az most menjen, mert itt vásárol a Carrefourban négy testőrrel- hát hirtelen kiürült az iroda. Igen, a 2003-as év, akkor még a Galaktikusokkal: Figo, Zidane, Ropnaldo, Roberto Carlos, Raúl...van.e értelme tovább sorolni? Én láttam őket játszani azon a nyáron, az Olympique Marseille ellen a Bernabeuban 4-2-re győztek...felejthetetlen élmény volt.
Aki ide jön, azt megfertőzi a foci. Itt még az is ért a focihoz, aki amúgy nem szereti.
Azóta vagyok Real Madrid rajongó.
Amikor kiköltöztem, az első dolgom volt Madridista kártyát csináltatni. Ez egy plasztik kártya, ami arra jó, hogy a Real shopban 5% kedvezménnyel vásárolhatok, hogy negyedévente színes magazint kapok a klubtól, hogy a szülinapomon felhív Iker Casillas boldog szülinapot kívánni (NEM VICCELEK, TÉNYLEG!), és a kártyával egy ingyenjegy is jár a Tour Bernabeura, a Madrid történetét bemutató kiállításra.
A Madrid Shop a Bernabeuban csak 2 emeletes, a Barcáé (igen ott is voltam) A Camp Nou-ban 3. A Madridnak van egy shopja a Solnál, Madrid központjában, és a Barcának si van egy a Plaza de la Independencián Barcelona központjában. Amit ezekben a boltokban nem lehet kapni a csapatok emblémájával, az nem is létezik. A ruházaton keresztül a papírárúig, babacipőig, kutyaruháig, játékok, padelütők, mind-mind Real Madrid felirattal és logóval- ne legyenek illúzióink, a Barca shopban ugyanezt Barcelona logóval is lehet kapni.
A fociőrületre jellemző, hogy a Burger King immár második éve februárban a Wooper menühöz egy Liga poharat ad- nekünk már 6 poharunk van különféle csapatok logójával.
Itt profizmus van, kérem szépen! De komolyan! Ez több, mint egy csapat, ez egy közösség, ez egy külön klub, ez egy valamilyen egység.
A spanyol sajtó mindig is a Madridon vagy a Barcelonán csámcsogott, és ez most sincs másképp. Hiába jó az Atlético Madrid, hiába most a Király Kupa döntőt az Athletic Bilbao vívja, hiába ott a Valencia a spanyolok jelenlegi legjobb formájában lévő csatárával (Roberto Soldado), akkro sem foglalkoznak annyit velük, mint a Madriddal vagy a Barcával.
Persze erre a klub is rájátszik. A XXI. században elképesztő módon kerültek közel a rajongókhoz.
Én pl. Twitteren követem Diegp Forlánt (ja, úAtléticós volt, na, áruló lettem :o))), és majd leestem a szélről, amikor az egyik bejegyzésemre válaszolt..Itt a Facebookon Karim Benzemát, Kakát, Özilt, Ramost, Casillast és Cristianót követem (igen, itt ő nem Ronaldo, hanem Cristiano vagy CR7, mert Ronaldo csak egy van/volt és ő is Realos színekben focizott de ő brazil volt, nem Portugál). Szóval itt látom,. ha Bez felrak egy képet (igen, Bez!), ha Ricardo Kaká kiír valamit, és gyakolatilag bárki, bármikor írhat, kommentelhet, kérdezhet bárkitől, és elég esélyes, hogy válaszolnak is neki. ÉS ezek nem ilyen szerkesztett valamik, hanem valóban Bez, Ramos, Mesut válaszol, fényképez, postol. Ez hihetetlen módon hozza közelebb a csapathoz a rajongókat, és a sajtó meg anyázik, mert az emberek innen sokkal gyorsabban értesülnek a hírekről, mint az újságok.

A Real Madrid tél óta vezeti a bajnokságot. 10 pont előnye volt, sajnos az utolsó két meccset ikszelte (nem megyek a részletekbe, de a bírók az utolsó x-ben rendesen benne voltak). A sapnyol sajtó, amilyenek, két hete már előre megnyert bajnokságról beszéltek, már temették a Barcát, Messit és mindenkit a katalánoknál, erre most amikor a Realnak még mindig 6 pontja van, már temetik a csapatot, most Mourinhot (AZ ISTEN), Ronaldót, Casillast és Pepét szidják, és persze most már a Barca lesz abajnok. A spanyol sportújságírók egyszerűen azt írják, amiről az emberek hallani akrnak, teljesen mindegy, hogy amúgy mi a valóság. Ráadásul a Real a legjobb 8-ban van a BL-ben is, és ha jól megy minden eljut a döntőig. (és remélem nyer is)
Ma a Realnak újra meccse lesz. Bez most postolt ki egy képet az öltözőből, a Real Madrid hivatalos FB oldala meg lehozta a kezdő 11-et...HALA MADRID! Remélem bajnokok lesztek!

Marzo Loco

Ez most komoly?

Így jár az, akinek nagy az arca...miután pénteken mindenkinek eldicsekedtem, hogy mekkora tavasz van itten, 25 fok és hawaii, napfény, csoki, ropi, kóla...nos tegnap délután kőkemény 1 percig HAVAZOTT a 14 fokban..ilyet sem pipáltam még!

Na mára le is hűlt a levegő- mínuszok nincsenek, és nem is lesznek, de a tavasz első napján ilyen szeles ronda időt...valószínűleg a tél még tiltakozik egyet, de fölöslegesen teszi, hiszen a tavasz, az tavasz és megérkezik...az időjósok szerint már holnap :o)

Bienvenido a la primavera!

Milyenek a spanyolok?

A múlt héten olvastam a Határátkelőn egy nagyon jópofa posztot az Új.Zélanddal kapcsolatos előítéletekről, illetve kaptam néhány kérdést a spanyolokkal kapcsolatban, úgyhogy ez adott ihletet arra, hogy megírjam, én hogyan látom a spanyolokat. Előre szólok: minden hibájuk / másságuk ellenére én kedvelem őket, ha másért nem, akkor azért, mert ez az ország befogadott engem (minket) és mert azt is nagyon jól tudom, hogy nekem, külföldiként kell/kellett alkalmazkodnom az itteniekhez, és nem őket alakítani az én szájízem szerint. (ez nem mellesleg szerintem minden határátkelőre igaz- az országot, az embereket, ami befogad bennünket úgy kell elfogadni, ahogy vannak- ha nem tetszik, odébb lehet állni). Természetesen az alábbi post rendkívül szubjektív és nem azért készült, hogy bárkit megbántsak vele.
Kezdjük akkor a nemekkel:
A spanyol nők
Az öcsém és a párom egyöntetűen azt állítja, hogy a spanyol nők nagyon csúnyák. Körmendi János szemöldökük van és Ruzsa Sándor bajuszuk, valamint iszonyatosan igénytelenül öltöznek. Ja, és az arcuk is olyan Penelope Cruz forma, ami szerintük nem szép. Ellenben, a párom szerint 40 fölött valami történik a spanyol nőkkel, és megszépülnek, elkezdenek igényesedni.
Mi az én tapasztalatom? A spanyol nőknek nagyon szép alakjuk van. Komolyan, az egy négyzetméterre jutó sudár, karcsú nők aránya szerintem itt az egyik legnagyobb. A hajuk általában nagyon szép, sűrű, igazi mediterrán haj (az egyik kozmetikai világcég kifejezetten ide alkotott egy mediterrán hajtípus ápolására való termékcsaládot, melyet Paz Vega reklámoz) Tény, hogy a szemöldök és bajusz gyantázásban lenne még hová fejlpdni, de én egyáltalán nem látom annyira csúnyának a spanyol nőket. Az tuti, hyog rengeteget beszélnek, de ez úgy általában igaz a spanyolokra. Az is igaz, hoyg nem tudnak igányesen öltözködni: össze-vissza válogatják a ruhákat, ami azért is döbbenetes, mert aki Madridban nem tud igényeset és jó áron vásárolni, az sehol sem tud. Itt minden adva van ahhoz, hogy kevés pénzből jól nézz ki. És az is igaz, hogy a hangjuk sokszor inkább egy férfiéhoz hasonlít, de igazából ez csak alsőre szembetűnő (illetve fülbetűnő) utána egyáltalán nem zavaró. Ami még a spanyol nők javára írható, hogy nem vesznek FAKE-t. Tehát ha valakinél egy Luis Vuitton táskát látsz, akkor biztos lehetsz benne, hyog eredeti. Mindezek alól kivételek a bevándorlók: őket az esetek 90%-ban ki tudod szúrni, nem csak a külsőségek (bőrszín, hajtípus, stb.) miatt, hanem a megjelenésük miatt is. Az esetek többségében igényességről náluk aztán nem nagyon lehet beszélni, de itt is akad kivétel.
A spanyol férfiak
Aki azt hiszi, hogy ideérve száz, meg száz Antonio Banderas hasonmással fog találkozni, az nagyot fog csalódni. A spanyol férfiak, bár magukat félistennek tartják, sajnos elég messze vannak az ideálistól. Kezdjük ott, hogy a többségük nem üti meg a 170 centit. Sok közülük már huszonéves korára elhagyja magát, és általában igaz, hogy több az ápolatlan férfi, mint az ápolt. Pedig itt is igaz ugyanaz: olcsón és jól lehet öltözködni. Kivétel ezalól a melegek, komolyan mondom, eszméletlen igényesen tudnak felöltözni, és a nagy többség nagyon ápolt is. A spanyol férfiak egy része a nőkkel rendkívül rosszul bánik, nagyon "machisták"- az elmúlt évben sok nő halt meg a saját párja keze által, itt a párok közötti bántalmazás, hogy ne mondjam, nem túl ritka eset. (nyilván ebben a nők is vastagon benne vannak, de ez egy másik post témája). Van viszont egy spanyol típus (én a mallorcai herceg után "Undangarin típusnak" hívom), akik magasak, arányosak és adnak is magukra. Szerencsére látni ilyet is. És szerencsére ott vannak a rendőrök, ahol alap követelmény a 170 centi feletti magasság, szóval lehet nézelődni. A jó hír az, hogy ma már egyre több férfi sportol rendszeresen, és öltözik igényesen és ad a jólápoltságra.
Jellem
A spanyolok rendkívül nyitottak és nagyon segítőkészek. Bárkivel, bármiről képesek órákat beszélgetni, és ha bármiben segítség kell, bátran fordulhatsz hozzájuk. Nem olyan emberek, akik bármi viszonzást elvárnak a segítségért, szívességért cserébe, és nem olyanok, akik ha valamit a szemedbe mondanak utána a hátad mögött beléd döfik a kést. Ha valami nem tetszik nekik, azt megmondják a szemedbe. Az tény, hogy egy bizonyos szinten túl nem fognak magukhoz engedni, értsd: pl. nagyon jóban kell lenned valakivel ahhoz, hogy meghívjon a lakásába, nem szívesen adják ki a privát szférájukat. de bármikor készek veled beülni egy italra, kv-ra, vagy ebédre. A humorérzékük nem túl fejlett: aki az angol vagy az abszurd humort szereti, netán a szatírát vagy a szarkazmust, az itt nehezen talál olyan emberre, aki vevő a humorára. Egy példa: 2010-ben amikor a spanyolok megnyerték a vb-t a Tour De francot, a Roland Garrost, a BLt- (és még ki tudja mit, csak szegény Fernando Alonso nem nyert semmit) az év vicce ez volt:
"Hola, soy español, que quieres que te gane?" Magyarul: "Szia spanyol vagyok, mit szeretnél, mit nyerjek meg Neked?" Hát ööööö...na, ez a spanyol humor. Persze itt is vannak nagyon jó fej és humoros emberek, és a legtöbbjükkel tényleg jókat lehet nevetni, ha nem egy Monthy Pyton- féle humort vársz el tőlük.
A pontosság nem az erényük, de ezt nem is várják el tőled sem. Természetes, hogy itt mindenhonnan 5-10 percet késik az ember, sosem teszik szóvá.
Az is igaz, különösen a madridiakra, hogy lusták egy kicsit. Mondok egy példát. Alcalá de Heanres, vasútállomás. Óriási parkoló, reggle fél 8- helyvadászat. A bejárat közeli helyek mind foglaltak, van, hogy egymás mellett 4 autó is áll, épp csak annyi helyet hagyva, hoyg óvatosan elférj mellettük. Ellenben 20 méterrel arrébb ott vannak a jobbnál-jobb helyek, de ők oda nem állnak, mert messze van... Másik példa: itt az ebédszünet egy óra. És pont. Egy óra kell egy jó ebédhez, úgyhogy ezt mindenki tudomásul is veszi. A mostani munkahelyemen az ebédidő majd másfél óra! Mert ennyi kell.....szintén kell reggel és délben kv szünet. Ez az előző munkahelyemen, egy multinál is így volt-. Biztos vannak kivételek, de én még itt nem találkoztam velük.
Nacionalizmus
Nem teljesen jó szó ez ide, inkább mondjuk úgy, hogy szerintük a spanyol kaják a legjobbak, a spanyol borok a legjobbak, a spanyol olívaolaj a legjobb, a spanyol nők a legszebbek, nem beszélve a fociról (na jó, ebben igazuk is van)...stb.stb.
Ez még mind nem lenne annyira érdekes, ha ez nekik jó, akkor higgyék ezt (megjegyzem egy tavalyi tanulmány szerint a spanyolok 44%-a élete során egyszer sem volt külföldön). Ami számomra megdöbbentő az, hogy minden esetben a helyi termékeket preferálják. Tehát akkor is a spanyol árut veszi meg, ha az történetesen drágább, mert bízik a spanyol márkában. Ez egy rendkívül tiszteletre méltó tulajdonság, szerintem ezt nem ártana eltanulnunk tőlük...de még akkor is a hazai márkát preferálják, ha történetesen nem a legjobb. Példa? a főnököm vett egy hazai márkájú órát, Elsa Pataky és Gerald Piqué a reklám araci az órának (nem írom le a márkát). A tesóm szerint (meg szerintem is) ezeknek az óráknak a minősége a legalja kínai gagyit is alulról súrolja, mégis a főnököm 650 eurót pengetett ki érte. Mondtam is neki, hogy ha 100 eurót hozzátett volna akkor már egy Tag Heuert is vehetett volna magának. De mondok jobbat: az a Longines óra, amit én kinéztem magamnak (és talán egy szép napon meg is veszem) az is 650 euróba kerül. De nyilván, a Longines, szerintük egy csöves svájci márka, inkább veszi a spanyolt. Mert azt mondjuk Fernando Alonso reklámozza (ez a másik óramárka, ami igencsak túl van értékelve errefelé).
Tolerancia
Mindabban, amit fent leírtam, nos, nincs igazam. Ugyanis a spanyolokat egyáltalán nem érdekli, hogy vagy felöltözve, milyen a hajad vagy a bőröd színe, milyen az orientációd. A spanyolok legnagyobb erénye szerintem a tolerancia. Itt egyszerűen elfogadnak olyannak, amilyen vagy, akárhogy is nézel ki, akárhogy is öltözködsz, akár meleg vagy, akár nem. Ez az, ami miatt ezek az emberek igazán szeretnivalóak. Mert nem akarnak megváltoztatni.

Mégis miért szeretem őket?
1. Jó fejek
2. Segítőkészek
3. Nyitottak
4. Kedvesek
5. Toleránsak
6. Optimisták
7. Befogadtak
Szóval ilyenek a spanyolok.

És minden más badarság (todo lo de más son tonterías).

Meg amúgy is, senki sem tökéletes, én sem...:o)

Lemaradás

Most nézem, hoyg tavaly 84 postot írtam ki a blogra..idén még 10-nél se tartok (talán 6?) Felháborító! Igyekszem pótolni, de az a helyzet, hogy időhiány van, pedig ihlet, impulzus ér rendesen, és a dolgok történtekor már pörög is a fejemben, hogy ezt hogy fogom leírni a blogomban, de mire eljutok idáig, vagy elszáll az ihlet, vagy elszállnak a jól kigondolt, frappáns mondatok..lehet diktafont kellene hordanom magamnál? Nem tudom...de igyekszem legalább befejezni a piszkozatban lévő írásokat...meg újakat írni.