Balkan Fanatic

Ezért az írásért most sokan fognak utálni, de annyira kikívánkozik belőlem, hogy muszáj leírnom.

Otthon voltam a múlt héten Maygarországon, és azóta sem térek magamhoz. Nagyon keserű szájízzel jöttem el otthonról, és ennek nem az az oka, hogz végre találkozhattam a családdal, rég nem látott barátokkal, sőt! Azok az órák voltak a legjobbak az egész kiruccanásból.

A keserű szájíz az otthon látottakkal kapcsolatban maradt meg bennem.

Ott kezdődött, hogy átlépve a határt szembesültem a 499 HUF-os benzinárral. ÚRISTEN! Autópálya mellett- vígasztaltam magam, de amikor másnap 469 ft/literért tankoltam, ez sovány vigasz volt.  1.7 EUR (optimista árfolyamon) egy liter gázolajért??? Én itt, spanyolhonban 1.3-ért tankolok, de autópálya mellett is 1.4-et fizettem.

A következő sokk a Tescoban ért: egy liter étolaj AKCIÓSAN 450 HUF. Mennyi???????? 1.6 EUR? Én a Carrefourban 1.25-ért veszem és most háborogtam, hogy 1.15-ről megemelték a szemetek. Egy kocka Ráma (250 gr) 199 HUF, 0.70 EUR. Én ugyanennyiért a Lidl-ben 500 grammnyit veszek, de hagyjuk is a "csöves" Lidl minőséget, a Carrefourban 500 gr 0.97.

ELKÉPESZTŐ! Mindehez az emberek átlagkeresete 650-700 EUR/ hó.

Mikor itt ezt elmeséltem nem akartak hinni nekem, pedig ez a helyzet.

Anno  azt mondtam hogy itt minden ugyanannyiba kerül, mint otthon de magasabbak a bérek, nos, ez ma már nem igaz. Otthon MINDEN drágább, mint itt Madridban, és már nem csak a ruha. Anno egy durvább hónapban 45 ezer forintot hagytál a közértben mondjuk mert tisztítószereket , mosóport is venni kellett- ezt ma nem tudod megúszni 60 ezer forint alatt, ha ugyanaz kerül a kosárba. Itt mi kb.150 EUR-t költünk havonta élelmiszerre , de ebben benne van a kutyakaja és a macskakaja is, a magyar árban ez nincs benne! Magyarul a durván 45 ezer HUF nekünk Madridban a havi élelmiszer, tisztítószer és kutyakaja. Otthon ez most 60 ezer + kutyakaja...(legalappal is számolva + 10 ezer lenne Magyarországon /hó)

Veresegyházról, ha a munkába tömegközlekedéssel járnék, akkor 31200 ezer HUF lenne a bejárás (MÁV 21400 HUF+ BKV bérlet 9800 HUF), ami 110 EUR. Ugyanez a bérlet ami MINDENRE jó az adott zónákon belül (tehát még távolsági buszra is, ami a magyarról nem mondható el), itt  85.8 EUR (ráadásul ez nem 30km-es viszonylatban értendő, mint az otthoni, ugyanis mi picit több, mint 40 km-re lakunk Madridtól). A szolgáltatás minőségét nem ecsetelem, de itt nem fordul elő, hogy 50 percet fagyoskodsz az állomáson majd tovább fagyoskodsz a fűtetlen vonaton. Nem is megyek a részletekbe, mert arcpirító, hogy Magyarországon közlekedési szolgáltatásnak merik nevezni a marhavagon-szintű tömegközlekedést.

Elkezdtem gondolkodni, hogy vajon miből adódik a különbség. Először is az ÁFA, ami itt 21, ott 27%. Atán jött az üzemanyagok adótartama is. D emindez akkor sem magyarázza a különbségeket, hiszen egy hazai Vénusz étolajnál vagy Rama margarinnál ugye nincsenek akkora szállítási költségek, mint mondjuk Madrid és Barcelona között (pontosan feleannyi, sőt még kevesebb)? Akkor kérdem én, mire ez a drágaság?

A tömegközlekedésre megint csak nincs magyarázat, egyszerűen nem értem, mire van képük elkérni azokat a horribilis összegeket.

A ruháknál rájöttem a trükkre. Az itteni cégek magyar "leányai" (Pepe Jeans, Zara, H&M, C&A, Etam, Bershka, stb.) számomra valamilyen ismeretlen okból kb. 310 EUR/ HUF árfolyammal kalkulálnak. Tehát, nem szállítási költségeket kalkulálnak, ugyan miért is kéne, hiszen EUR zónán belül talán nincsenek? Vajon nincsen többlet szállítási költség lejuttatni az árut mondjuk Írország és Sevilla között? És mégis, ugyanannyiba kerül, mert EUR zóna. De említhetném Szlovákiát is, hiszen Budapesttől csak 120 km Pozsony. Nos, Magyarország  nincs EUR zónában és máris lehet 310 EUR/Huf árfolyammal számolni, el tudom képzelni hogy mekkora hasznuk lehet, ha most 285 az árfolyam, de hát amúgy is, tudjuk, hogy mennyibe kerül egy ilyen ruha előállítása a szorgos kis bangladeshi-kínai-szingapúri kezek által.

De nem ellenük akarok beszélni, mert a Zara legalább tudja mi a leárazás, a többiek sajnos (Magyarországon) még mindig elhitetik az emberekkel hogy az eredetileg 4999 HUF-ért kirakott blúzt átírom 6999-re, majd leárazon 4299-re az igazi leárazás. Hát el kell hogy mondjam, az igazi leárazás, az, amikor itt ugyanez a blúz augusztus végén 3.99 EUR-ért van kirakva.

De itt még mindig nem a ruhaboltokról van szó, gusztustalan, amit művelnek, denem ők a legnagyobb rablóbanda.

Amin én kiakadtam, de úgy igazán az az élelmiszer- közlekedés és rezsidíjak. Amikor otthon 20000 HUF a kéthavi vízszámla, (tehát 10000/ hó), akkor én itt 21 EUR/hót fizetek.

De mondhatnám ugyanígy a villanyszámlát, bár az (űdítő kivételként) egy árban van a spanyollal. De a gáz meg egyszerűen horribilis.

Mire föl kénrek el ennyi pénzt az emberektől ezek a cégek?
Miért kerül egy csöves péksütemény majd 2 EURóba, mikor itt 4 darabot kapok ugyanabból 2 EUR-ért?

Hogy lehet az, hogy Magyarországon 700 EUR-ós fizetésből az embereknek több kiadásuk van, mint itt az átlag 1200 EURból?

Miért kerülnek az új autók átlag 30%-al drágábba? És a használtak, ahol már regadó sincsen?

Miért lehet a magyar embert hülyének nézni, és ennyire lehúzni? Miért hagyják magukat vajon? És miért hiszi el még mindig a többség, hogy ez jó így és majd minden rendben lesz mert Kedves Vezérünk is azt mondta?

Miért a multikkal van a baj, mikor törvény szerint az árukészlet egy hipermarketben 80%-a magyar áru kell, hogy legyen? Ráadásul EU-n belül nincsenek importvámok, tehát ez sem lehetne indok, ha netán külföldi lenne az áru...

A kérdések csak sokasodnak bennem, pláne akkor, amikor nem látom, hogy miben nyilvánulna meg mondjuk a magas BKV vagy benzinár. Közlekedésfejlesztés? Ugyan már! Útépítés? Az elmúlt másfél évben, mióta utoljára magyar földön autóztam egy db utat nem újítottak fel azokon az útvonalakon ahol közlekedtem. Pedig ugyanazokon az útvonalakon közlekedtem most is: BP- M3-Szada- Veresegyház-Gödöllő, BP- Szolnok, BP- Budaörs. Semmi változás, csak még kátyúsabb utak.

A sírás kerülgetett néha. Ennyire még sosem hiányzott nekem Spanyolország, alig vártam, hogy újra itthon legyek. Mikor kiszálltam a gépből, potyogtak a könnyeim olyan felszabadító érzés volt!

És mégis- most meg azért potyognak a könnyeim, mert nem tudok megmenteni 9 millió otthoni embert, mert nem tudom megváltoztatni a megváltoztathatatlannak tűnő tényt: Magyarország bizony a Balkán része lett.