Főszerepben az egészség

Furcsa dolog nekem ez a sport.

Mindig is tiszteltem azokat az embereket, akik sportoltak. Tették ezt hobbiból vagy versenyszerűen, mindegy, én felnéztem rájuk. Pláne, ha még szerették is.

Hogy miért? Mert én világ életemben utáltam sportolni. Ha egy pszichomókus nagyon leásna a lelkemben, valószínűleg rájönne, hogy a dolognak köze van ahhoz, amikor Anyu 5.-es koromban vívni küldött az MTK-ba. Akkor az úgy volt, hogy előzőleg egy iskolai teszten tehetségesnek találtattam, és gondoltam kipróbálom. Igen ám, de pont ugyanakkor Pindur dzsesszbbalettre kezdett járni én meg táncolni világ életemben imádtam. Ennek ellenére Anyu vívni küldött én meg azt az első naptól kezdve utáltam. Pláne utáltam, hogy én voltam a duci lány akit ráültettek a svédszekrényre, hogy a többiek az én vállamon át ugráljanak. Én meg csak ültem, én voltam a nehezék.

Pedig az alkatomhoz képest mindig is mozgékony voltam.

Persze ilyen élmények után nem csoda, hogy megutáltam a mozgást, az egyetlen kivétel mindig is az úszás volt. A gimiben pl. Minden egyes nap fél 6-kor ott voltam az Újpesti uszodánál és Szilvivel, az osztálytársammal róttuk a hosszokat. Azt nagyon élveztem.

Azóta néha-néha elkeztem valamit mozogni, tornázgatni, vagy pl. A  hastánc is nagyon tetszik, amit régebben sokkal intenzívebben műveltem, de máig nem hagytam abba.

Azonban lássuk be az igazi mozgás a hastáncnál valamivel ( és persze rövidebb távon) sokkal hatákonyabb, igaz áltlában sokkal megerőltetőbb is.

Az úgy alakult, hogy lett egy okostelefonom erről már írtam az előző postjaim egyikében. Erre a telefonra le lehet tölteni egy applikációt, ami trackeli a mozgást. Beállítod hogy milyen mozgásformát végzel, a telefon méri a távolságot, a sebességet, és megmondja hány kalóriát égettél el. Nos ezt kezdtem el tesztelni. Nem mellékesen új futócipőt is szerettem volna venni, de mivel nem futok, ezért ez talonban volt eddig.

Nos gondoltam egyet és „gőzkiengedés” címén elmentem futni. A futást kb 200 m után feladtam, mert meg akartam halni. De a power walkingot nem adtam fel és az applikáció működött! Azóta szinte minden nap megyek power walkingolni, de néha azért bele-bele futok a sétába: rövidebb távokat, mondjuk eldöntöm, hoga következő oszlopig, fáig, lámpáig stb. Futok.  Átlagban naponta vagy kétnaponta kb 4 km-t teszek meg.

Emellett, mivel nyár van és van medencénk ezért újra elkezdtem úszni. 10 hosszal (240 méter) kezdtem, ma már ez majd 600 méter, ami leírva nem sok, de naponta leúszva azért nem olyan rossz.

Ha ez még nem lenne elég minden nap lenyomok 300 hasizom gyakorlatot. Ez is 150-ről indult amikor elkezdtem.

A legújabb pedig az aerobic. Inkább erősítésnak hívnám, mondhatnám hogy Rubint Réka DVD-kre tornázom, és nagyon jóóó!

Először egy 20 perces etappal kezdtem, és nagyon büszke voltam magamr,a hogy végig tudtam csinálni- gondoltam akkor hozzácsapok 20 percet még- na itt 5 perc után meghaltam.

Másnap alig áltam a lábamon mindenem fájt, pedig lenyújtottam rendesen.

De mégis, másnap látszott az eredmény!

És azóta már 90 perces dvd-t is végigcsinálok, kisebb pihegésekkel közben, de nem baj, mert minden nap javulok.

Ez a hatékony mozgás hiányzott, mert ugyan szenvedés, de nagyon hamar ad sikerélményt.

10 nap alatt egy ruhaméretet fogytam, pedig semmi mást nem változtattam az addigi / eddigi diétámon. (erről picit később)

Ma már a mozgás menetrendem a következő: hétköznap munka után vagy úszás vagy power walking + torna. A torna lehet a „sima” 300 hasizom, vagy egy DVD, de ezt mindig variálom, hogy ne legyen unalmas. Tegnap úsztam, utána lenyomtam egy 20 perces dvd-t majd 300 hasizmot (ez soknak hangzik, pedig nem az).  Reggel általában úszással indítok, majd jön egy dvd, aztán délután vagy egy újabb úszás vagy újabb dvd, vagy  tánc/hastánc. Este power walking.

Persze van pihenőnap is, ezt be kell iktatni. Nekem a szerda az, amikor Axellal találkozom. Akkor nincs torna, hanem Axellal tali van J Persze volt olyan, hogy szerdán Axel tali után még mozogtam, de az nem keménység volt, inkább egy laza power walking. Ha pedig szerdán is mozogtam, akkor pénteken nem. Tudatosan iktatok be egy héten egy pihenőnapot.

Persze a mozgás önmagában is nagyon jó, de kis odafigyeléssel a kajálásra még jobb!

Azt vettem észre, hogy  a munkahelyemen mindig kajakómám volt. Először is, a munkahelyváltással megszűnt, hogy  menu del díat eszem, tehát nincs kint evés (mármint étteremben).  Hozok magammal kaját. Eleinte szendvicset hoztam, vagy tésztát, vagy bármilyen előző napi vacsimaradékot. Ez megszűnt.  Ma minden nap kb 10 perc alatt összeütöm a másnapi ebédemet. Fehrje és/vagy zöldség. Ez lehet kukorica virslivel vagy saláta tonhallal vagy zöldorsó garnélával- semmi tészta, semmi kenyér, semmi krumpli, semmi rizs.

Így az ebéd után nincs kajakómám. Jóllakni jóllakok, de nem akarok azonnal elaludni.

A vacsora az már sarkallatos kérdés, itt bevallom, hogy bizony vacsorázni nem szoktam. Hacsak nem vesszük vacsorának azt a pohárnyi gazpachot amit legurítok, mikor hazaérek. Vacsorázni  csak pihenőnapon szoktam, mikor Axellal találkozom, illetve most a hónfordulónkon elmentünk Janival Ribsbe. De amúgy nem eszem semmit este. Az egyetlen dolog, amiről nem mondtam le (és nem is vagyok hajlandó) az a reggeli. Tejeskávé (cukor nélkül), croissant, vaj, lekvár, gyümölcslé. Nem egészséges, de iszonyat finom J

Hogy mi motivál?

Több dolog is. Az egyik, hogy az okostelefon applikációja minden mozgás (power walking) után  megosztja az eredményt a Facebokon. A másik, hogy önmagat is motiválom azzal, hogy státuszba írom a FB-on, hogy úszni mentem, aerobcoztam, stb...és ez engem motivál. Méghozzá nagyon. Persze sokan nem értik, hogy  most mi ebben a kunszt, de ez az igazság. Engem ez motivál.

Motviál a sikerélmény is. 6 hete kezdtem el, és azóta 2 ruhaméretet fogytam. A bermudámat amit a nyár elején vettem, már nem vehetem fel, emrt leesik rólam. Viszont újra hordok egy olyan bermudát, ami utoljára 2008-ban volt rajtam.

De az egészben mégis  az a legjobb, hogy nem érzem szenvedésnek. Ráadásul nagyon megszerettem a mozgást! Sosem gondoltam volna, de nagyon élvezem. Levezetem az  energiáimat, a stresszt, és nagyon jól érzem magam!

Portugália Madridban

Kicsit meg vagyok mostanában hasonulva…

Junius eleje óta, mióta visszajöttem Sofia-ból (igen voltam Bulgáriában 4 napot, elképesztő volt!- de az majd egy külön post) a portugál csapattal kezdtem el együtt dolgozni, elvielg én vagyok az ország felelőse, szóval egymásra kellett hangolódnunk.

Szeretem a portugálokat, alapjában véve nincs semmi bajom velük, bár a liszaboni oldalon 1-2 idiótával azért elbeszélgetnék- simán ellentmondanak a saját főnöküknek (ez nem én vagyok, hanem az ügfelem, aki Ibériáért felelős, és így Portugáliáért is, de szerencsétlenségére spanyolnak született), hiszen ők Portugálok és minden gond nélkül nézik hülyének azt, aki történetesen nem Vasco da Gama  hazájában született.

Most az van, hogy a csapatból egy spanyol lány kivételével mindenki portugál. Ami önmagában nem lenne baj, de nem mindegyikük beszél spanyolul, ergo van akivel angolul vagy franciául beszélek. Hamar beláttam, hogy akkor járok a legjobban, ha elkezdek portugául tanulni. Úgyhogy fogtam magam és beszereztem egy Könnyen Portugálul című könyvet így most spanyolul tanulom a portugált, ami elég szürreális élmény.

A legjobb azegészben az, hogy a portugál az tulajdonképpen a spanyol s-el és u-val meg ny-el megspékelve, illetve 1-2 szót máshogy mondanak. Írni már remekül írok e-maileket portugálul, persze nem bonyolultakat, cask ilyen kis egyszerűbbeket, igaz ebben a gugli fordító is sokat segít. Beszélni is tudok 1-2 mondatot, persze a csapat is először ilyeneket tanít meg nekem, hogy cabra de mierda (az egyik ügyféloldalon dolgozó hölgyet illetik ezzel a kifejezéssel kb. Büdös ribancnak fordítanám) illetve a fazer de parvou (hülyét játszani, adni a hülyét). Ezek az élet nélkülözhetetlen kifejezései (szerintük).

Hogy legyen alkalmam élőben is gyakorolni voltam egy hétvégét Liszabonban- ahol végig spanyolul beszéltem. Imádom Liszabont, de most a városból cask a hipodromo do campo grandet és a szállodát Láttam (Ibis), mivel mindkét nap kiálltáson voltam Bogyesszal. Liszabonban fajtagyőztesnek és csoport 3.-nak lenni nagyon jó dolog! 

Viszont az nagyon hasznos volt hogy a szállodában tv-t néztem, ugyanis  Portugáliában a filmeket eredeti nyelven, feliratozva adják, így a Pókemer3-at angolul néztem portugál felirattal…megfizethetlen!

Szégyenszemre a nemzeti eledelüket a bacalaót nem kóstoltam ugyanis pizzát vacsoráztam, de mivel megyek augusztus végén Estorilba, akkor majd pótolom az elmaradást.

Szóval jelenleg nyelvet tanulok magyarként Madridban portugálokkal dolgozom egy amerikai cégnél és finn az ügyfelem…(illetve a kapcsolattartóm spanyol, aki viszont doglozott Magyarországon is a finn cégnek és beszél 1-2 szót magyarul is hihi)

Éljen a multikulturizmus!

WHATSAPP

Jó dolog a technika. És jó dolog olyan szerencsésnek lenni, hogy kipróbálhatomJ

Perszazknak, akik évek óta Iphonet vagyilyesmit haszálnak azoknak ez már természet, de nekem, akinek a cég jóvoltából egy ónapja van okostelefonom ez nagyon új.

De nagyon élvezem.

Az a vicc, hoyg a mellettem ülő kollega és a másik oldalamon ülő nagyfőnk is egyrre kapott telefont, én valamivel korábban, de el tud telni úgy egy délelőtt hoyg alkalazésokat vadászunk a telefonon, meg hogy bújjuk hogy mit lehet még kihozi belőle.

Természtesen itt mindenkinek Nokiája van, lévén a Nokiának dolgozunk (ez itt a reklám helye)

Szóval a lényeg: haladok a technikával már van okostelefonom is!

Azt hiszem Ax is írta anno a blogjába hogy  nem okos dolog ezmert nem tudsz leszállni a telefonodról..hát van benne valamiJ

Todos con La Roja

Elkezdődött a foci EB, és aki eddig még nem akart közel kerülni a focihoz, vagy amúgy nem érdekli sem a foci, sem a sport, nos azt most elkerülhetetlenül besszippantja az őrület.

Ott kezdődik a dolog, hogy itt a válogatottal, vagy annak bármely tagjával (ideértve Vicente del Bosque szövetségi kapitányt is) bármit el lehet adni. Tehát sört, mobil vagy áramszolgáltatót, valamilyen alapítványt, biztosítót, fagyit, lottót, akármit. Persze, sportszereket is. Ez ömlik a tv-ből kb. 1 hónapja.

Aztán jön a saját EB –dal:   No hay dos sin tres (nincs kettő három nélkül, ami kb. Ha a közmondást nézem annyit tenne, hogy 3  a magyar igazság, dehát ugye  Spanyolországban vagyunk).  Amúgy a cím a két nagy címre: az EB és a VB címre utal, amit már megnyertek a spanyolok és most történelmet írhatnak, ha nyernek megint: korábban senkinek sem sikerült zsinórban 3 x nyernie: EB-t, VB-t majd újra EB-t.

Az EB kezdete előtt, de legkésőbb az első napon az ablakokba kikerülnek a spanyol zászlók, a kocsikra is felkerülnek a matricák/kis zászlók/ablakra ragasztható szalagok, bármi, csak nemzeti sznű legyen. Az összes áruházlánc piacra dob mindenféle, a spanyol csapatot  éltető pólót, a „todos con la Roja”, vagy „no hay 2 sin 3” , „campeones” esetleg a „Yo soy español” felirattal, nemzeti színekben, ahogy kell. A Carrefour ban láttam egy Team France Support felirató kék-fehér-piros színű pólót is, vagy a beszerző volt sültbolond, vagy viccnek szánták- én is imádom Karim Benzemát, végülis francia válogatott létére Madridban játszik, de ki az az öngyilkosjelölt, aki ilyen pólót felvesz az EB alatt Madridban? Majd megveszem ha leaárazzák az EB utánJ

Természetesen a meccseket élőben közvetítik, és a legtöbb bárban van TV vagy projector, vagy bármi, amin kényelmesen nézheti az ember a meccseket. Ez nem véletlen! Ugyanis kimutathatóan a bárok forgalma fellendül a fociközvetítések alatt, különösen, ha a spanyolok játszanak. Az állam extra 2,5 milliárd euró közvetett bevételt remél csak a Foci EB-től, mert ennyivel nő a fogysztás, ennyivel több az adóbevétel.  (nem csak a bárok, de a sportszerüzletek, ruházati üzletek, stb. forgalma is nő)

A Sol-on az egyik épületet tetőtől talpig beöltöztették Nike reklámba, és minden héten cserélik az egyik molinót a szerint, hogy kiről beszéltek legtöbbet a szociális hálókon. Múlt héten Sergio Ramos volt kiemelve, e héten Fernando Torres. A szomszéd épület pedig a komplett csapat képével lett felmolinózva ugyanígy Nike-ban.

Amikor a spanyol csapat játszik megáll az élet. Az utcán egy lélek sincs, a legtöbb üzlet (ami ugye nem bár, tehát nincs közvetítés) egzeszűen bezár, mert nincs értelme nyitva tartani, inkább az eladók is elmennek meccset nézni.

De nem csak a meccs alatt: a meccsre hangolódás ott kezdődik, hogy a legtöbb bárban és üzletben a meccs napján az összes eladó spanyol mezben van, pl. A munkahelyemen a reggelizdében (Les Petites a bár neve) vagy a Carrefourban és a Mercadonaban az egyenruha helyett spanyol válogatott mérkőzéseinek napján  focimezt viselnek a dolgozók.

A Santiago Bernabeu stadion előtt Madridban (és ugyanígy azország több nagyvárosában) a óriáskivetítőkön lehet nézni a meccseket- a legutóbbi spanyol meccs közvetítésen 30 ezer ember volt jelen, és nem bent a  stadionban élőben, hanem a stadion előtti kivetítőn szurkolták végig a lengyelországi meccsközvetítést. Ugyúgy zászlókkal, sípokkal, dobokkal (nádihegdűvel, hihi) felszerelkezve, mintha igazi focimeccsen lennének, és ugyúgy szurkolnak, mintha élőben ott lennének Gdanskban.  ELKÉPESZTŐ!

De a legjobb az, amikor gólt rúgnak a srácok: aki esetleg nem nézné a közvetítést az is tudja, mert Spanyolorsz egemberként kiált fel a gólnál, egyeszerre 40 millió ember örül, jó hangosan,  sőt néhányan petárdákat is dobálnak, hogy nyomatékosítsák, tehát egyszerűen lehetetlen nem értesülni  az eredményről.

Mi pl. A spanyol-ír meccs alatt egy defektes kerékkel szenvedtünk és a komplett meccsről lemaradtunk- de pontosan tudtuk hazaérve az eredményt csak az ujjongások számát kellet számolni.

A meccs másnapján a reggeli híradóban nem csak a meccsről, hanem a szurkolásról is tudósítanak, ki, hogyan szurkolta végig a meccset- tudosítás a főbb terekről, bárokból de még egy-két család otthonából is, hogy ki, mit csinált meccs alatt. (ma egy szerencsételn buszsofőrt is megszólaltattak, aki éppen szolgálatban volt este és lemaradt a meccsről)

Hogy miért fontos ennyire a spanyoloknak a foci nem tudom, de az biztos, hogy most feledtet minden válságot, munkanélküliséget, és pénz nélküliséget, az EB-álom eufóriát, örömet és egymáshoz tartozást ad. Furcsa egyszerre kívülállóként, és mégis helyiként nézni ezt az egészet, és ha lehet egy személyes megegyzésem: én drukkolok a spanyoloknak, mert ezeknek az embereknek most úgy kell minden ilyen öröm, minden olyan alkalom, amikor büszkék lehetnek magukra, mint egy falat kenyér. Én pl. Ezért örültem, amikor a görögök is továbbjutottak a csoportkörből, mert hasonló cipőben járnak.

Mert lehet sok mindenben nem, de fociban,még lehetnek a legjobbakJ

A váltás

Mostanában nem volt időm blogot írni, pedig sok minden történt velünk.

Talán pont ezért nemvolt időmJ

Beköszöntött a nyár, a hétvégék azzal telnek, hoyg kertet rendezünk (értsd: kigazolunk, takarítunk a kutyákkk   után), főzőcskéznk, forma-1-et nézünk.

Hétköznap meg ezerrel dolgozunk, Igen, többesszámban!

Janinak is sikerült, 1 év után talált munkát! Olyannyira talált, hogy az, ami 1 hónapos alkalami melónak indult, jelenlegúgnéz ki, hogy ha nem jön közbe semmi extrém dolog, akkor valósznűleg szezon végéig tud dolgozni. Eg építőipari cégnél dolgozik, lakásokat újítanak fel. Nem könnyű a munka, de Jani végre hasznosnak érzi magát, nem otthon unatkozik (nem mintha unatkozott volna, tett-vett, hztartást vezetett), és nem utolsó sorban, végre van bevétele. Szerintem nagy  jó érzés lehtett neki, amikor pl. A múlt hten,amikor a Carrefourban vásároltunk akkor a SAJÁT megresett pénzével fizetett. Tudom, ez milyne jó érzés, hát még akkor milyen jó lehet, ha 1 évig erre nem volt alkalmad.

A magam részéről is munkát váltottam. Úgalakult, hoga régi munkahelyemen azutolsó hónapban nem fizettek ki, mert a cégnem nem lrkezett be az a bevétele amire szmtott, és kis cég lévén máshonnan nem volt bevétele. Én pedig felálltam. Persze, lepapíroztuk, tudom mennyi pénz fog járni nekem ha bejön nekik majd az üzlet, de én ilyen helyen nem tudok dolgozni. Azt gondolom, hogy   aki nem tudja megfizetni ne vegen fel aklalmazottat. Jó viszonyban váltunk el, a főnököm megértette az elhatározásomat. Ha minden jól megy juniusban megkapom az elmaradt fizut, de én így valóban nem tudok számolni, nem mondhatom a közértben, hogy majd fizetek, ha a cég bevételhez jut.

Hogy most hol dolgozom? Újra outsourcing, újra egy service center (szolgáltató központ) egy amerikai multi, szóval nagyon testhez álló. Céges telefon, laptop, és egy hangzatos pozíció  (complaint manager), én vagyok az váll, amin az ügyfél kisírhatja magát, és nekem kell megvígasztalni, valamint ötletekkel előállni hogy megoldjuk a problémáját. A fizu jobb, mint az előző helyemen, és mivel multi, ezért biztos lehetek benne, hogy adott napon az összeg  majd ott figyel a bankszámlámon. Arról  nem is beszélve, hogy az iroda nem Madridban van, hanem San Fernando de Henaresben, tőlünk 20 perc kocsival, Renfevel 15 perc+ 10 perc onnan az ingyenes buszjárat, ami az üzleti parkig visz. A hely iszonyatosan jó: egy nagy zöld park, szökőkutakkal, parkosított terekkel, kávézók, éttermek, de van itt bankfiók, ruhatisztító, utazási iroda is az irodaépületek lábánál. Az iroda tipikus multi, erről már írtam korábbanJ

Mivel most mindketten dolgozunk, újra kellett struktúrálni  a napirendünket.

Reggel 6:35-kor kelés, ez eddig is így volt, de most mindketten indulunk az összekészlődés és a macska illetve kutyáketetés után.

Én kb. ¼ 9-re érek be, bőven van időm reggelizni, ráhanoglódni a napra.

Este 6-ig dolgoozom, áltlában Jani is, cska neki másfél óra mire Alcalába ér (na jó, egy óra 15 perc, mivel az Avenida de americatól gyalogol a Nuevos Ministeriosig ahol Renfére száll, a séta 30 perc Renfe 45 perc. Ez azt eredményezi, hogy én általában várok rá 1 órát Alcalában, de elfoglalom magam, most azt tervezem veszek következő hónapra kondibérletet, így addig elmegyek tornázni, és nem lófrálok a városban.

Este fél 8 felé vagyunk otthon, ami elég gáz, de kibírható. Ha majd 2 autók lesz akkor egyikünk (én) már fél 7-kor otthon tud lenni ami viszont királyság lesz! Egyelőre mivel csak a Mondink van, be kell várjuk egymást, mert Alcalából a buszjáratok a falunkba nagyon ritkák. Plnteken csak 5-ig vagyok így pl el tudok csípni egy buszt hazáig J

Este áltlaában másnapi uzsonnakészítés (mindketten otthonról viszünk szendvicseket, mivel Janinak nicns a közelben étkezde, nekem pedig ugyan lenne, de napi 9-10 eurót nem adunk ki egy menüre ráadásul utána meg a jóllakottásgtól nem tudnék dolgozni), kutyák abajgatása, Micor abajgatása van, meg egy kis filmnézés vagy hiradónézés. Szóval elég unalmasak a hétköznapok, kivéve szerdát, amikor Axellal találkozom és együtt lógnnk. J

A hétvégék viszont nagyon jók, mert ugyan Jani szombaton is dologzik de mégis piheünk, feltöltődünk. Ráadásul jövő héttől a medencénk is üzemel hurrá!

Szóval ez ajelenlegi kis spanyol életünk és bár unalmasan hangzik, egyáltalán nem az.

Multiélet Madridban

Annak, aki multinál dolgozik azt sulykolják bele az első naptól kezdve, hogy az a jó a multinál, hogy az adott vállalat értékrendje mentén mindenhol minden ugyanúgy működik.

Nos, hogy ez mennyire nem így van, arra itt az írásom.

15 év multi tapasztalat után (ennek Nagy része Magyarországról, kisebb része Indiából származik, illetve korábban is volt alkalmam belekóstolni a spanyol multiéletbe, csak nem kaptam annyira töményen, mint most) azt gondolom, hogy mindent, amit a multikról tudok itt újra kellett definiálnom.

A környezet, (open office, vagyis egy nyitott térben a work-stationok, vagy munkaállomások, ismertebb nevén kaptárok), a beléptető rendszer, az eszközök ugyanazok, mint bárhol máshol, a rendszerek sem különböznek sok mindenben, max. Annyiban, hogy akármennyire is az Angol a hivatalos nyelve a cégnek itt még az MS office is spanyolul van (nem lehet megszokni), az egyéb rendszerekről (pl. SAP) nem is beszélve. Konkrétan, én elmentem egy SAP tanfolyamra spanyolul is, mert bár előtte 3 évig használtam az Angol verziót itt nagyban lassított a munkámon az, hogy keresgélnem kellett  az Angol menü spanyol megfelelőjét (SAP használóknak: igen, a tranzakciós küzdök azonosak, de ugye tudjuk, hogy ezek erősen az adott cégre használhatóak-tehát lehet más utasítást hajtasz végre ugyanazzal a paranccsal, mint amit eredetileg akartál) Most Oracle-el is dolgozom és ugyanezt tudom elmondani róla- teljesen mindegy, hogy korábban Angol verzióban dolgoztál-e már vele, mert itt újra kell tanulni spanyolul.

A „meetingek” (itt: reunión vagy mítin- magyarul megbeszélés, de valójában egy csoport ember ül egy teremben és beszél a semmiről) és a conf-callok (conferencias- konferenciahívások, ahol a semmiről beszélgetés telefonon keresztül zajlik)

Szóval ezeken az alap dolgokon kívül minden különbözik.

Kezdjük azzal, hogy míg az otthoni multik nagy része az általuk kiszolgált ország naptára szerint működnek (értsd: magyar nemzeti ünnepeken az emberek többsége bent van, mert az ügyfelének nincs nemzeti ünnepe, de az ügyfél nemzeti ünnepén is dolgozik, mert akkor meg a magyaroknak nincs nemzeti ünnepük), addig itt, teljesen mindegy kit szolgálsz ki, a spanyol naptár szerint dolgoznak. Ez pedig azt jelenti, hogy az állami ünnepeken felül a vallási, tartományi valamint a helyi (lokális, vagyis városi) ünnepeken nem mennek be dolgozni, és kész. Ha netán valami extra sürgős dolog van, akkor mondjuk a 30 fős csapatból bejön 3 ember, de ekkor már nagyon erősen indokolni kell hogy miért rontjuk el valakinek a fiestáját.

Az órarend a következő:

9:00 –érkezés az irodába

9:30-10:00 – kávészünet

11:30-12:00- kávészünet 2 esetleg reggeli

14:00-15:00 ebédszünet

16:30-17:00- délutáni kv szünet (kv opcionális)

18:00- tolleldobás, irány haza.

 Mivel Spanyolországban a munkahét 39 órából áll, ezért pénteken általában egy órával előbb el lehet menni. Szerencsésebb esetekben  (ilyen munkahelyem is volt) pénteken 3-kor vagy akár 2-kor is véget érhet a munkahét. Még szerencsésebbek azok, akiknek ú.n. jornada intensiva-juk van, ez azt jelenti, hogy augusztusban MINDEN NAP reggel 9-től délután 2-ig dolgoznak (vagy 3-ig) tehát minden nap péntek! A tesóm akkora mázlista, hogy neki a jornada intensiva (horario de verano- azaz nyári munkarend) julius közepétől szeptember közepéig tart. Természetesen erre az időszakra is teljes fizetés jár, sőt itt az emberek többsége az éves fizetését nem 12, hanem 14 kifizetésben kapja, tehát júliusban és decemberben dupla pénz van és erre jön az esetleges bonus, ha a vállalat azt is fizet.

Augusztusban szinte kötelező elmenni 3 hát szabira, ilyenkor szó szerint megáll az élet, kiürül a város és megtelnek a tengerparti chiringitók (chiringito- a tengerparti kis bodega ahol inni és falatozni lehet)

 A spanyol munkamorál, tartományonként különbözik, mondjuk úgy, hogy a madridiak nem járnak élen a szorgalomban és az ügybuzgóságban, de mondhatjuk úgy is, hogy tisztelet a kivételnek, lusták, mint a Föld (ellenben pl. a katalánok kifejezetten szorgalmas emberek a tapasztalatom szerint). Nekik ez a munkahely, ők ide azért járnak be, hogy tudjanak utána fiestázni, jól élni, nem fárasztja magát itt senki azzal, hogy a munka miatt stresszeljen. Ha pl. nem jó számok jönnek ki a teljesítményt illetően, akkor egy vállrándítással elintézik, most mit idegeskedjen ezen? Itt a folyamat fejlesztést úgy értelmezik, hogy úgy könnyíti meg magának, vagy úgy egyszerűsíti le a munkáját, hogy szimplán nem csinálja meg. És kész.  A mottó sokszor szó szerint az, hogy “ mañana” (holnap- megjegyzem ezzel a mentalitással Dél-Amerikában is találkoztam), vagyis amit ma megtehetsz, azt holnap is megteheted. Itt minden „tranquilito” (nyugis) és senki nem idegesíti magát semmin. Ha a jelenlegi munkahelyemet és az embereket Budapestre kellene helyeznem, ez a teljesítmény ott egyenlő lenne az azonnali kirúgással, nem viccelek!  Példa: pesti csapatom napi rögzített számla mennyisége standard 130 db volt. Itt ez a szám kb. 30. Vagy: pesti csapat e-mail felelőse a közös boxból (e-mail fiókból) napi minimum 30 mailt fel kellett hogy dolgozzon- itt az egész 10 fős csapat nem képes erre napi szinten.

A „backlog” (lemaradás) fogalma a multiknál az, hogy minden, ami  a határidőből kicsúszik, az backlog. Itt nem: itt pl. 5 nappal a határidő utáni dolgok is hevernek feldolgozatlanul, de az nem backlog mert csak pár darab van belőle....( a pár darab fogalmáról is külön nyithatnánk vitát).

Általánosságban elmondható, hogy a spanyol vállalatok mindegyike „overstaffed”, vagyis többen dolgoznak ott, mint kellene. A tesóm tippje szerint minimum 30%-ez az arány, és simán betippelem 50%-ra.

Úgyhogy sokszor örülök, hogy itt nincs csapatom, mert egyrészt már mindenkit kirúgtam volna, másrészt mindenki utálna, amiért rabszolgahajcsár vagyok, illetve nem, csak más a követelményrendszerem.

A másik megdöbbentő különbség az, hogy amíg mondjuk a világ minden táján a multinál dolgozó emberek 99%-a beszél angolul, mivel az ilyen cégek többségének a kommunikációs nyelve az angol, itt ez az arány, finom szólva is igencsak kevés. Mondjuk úgy, hogy ha egy munkához kell az angol, akkor Pepitót már akkor is felveszik a munkára, ha egy how are you-t ki tud nyögni, vagy legalábbis látott valaha egy angol nyelvű szöveget. Az emberek nagy része itt egyszerűen nem beszél angolul, még nagyobb részük nem is hajlandó megtanulni más nyelvet, ez különösen igaz az idősebb generációkra. A mai fiatalok rá vannak kényszerítve a nyelvtudásra, mert válság van, és a cégek is elkezdték komolyabban venni a nyelvtudás megkövetelését, de sok helyen, még ha multi is, sokszor nem tesztelik, legfeljebb Megkérdezik a jelöltet, hogy beszél-e angolul....vagy rábízzák a munkaközvetítőkre, hogy teszteljék ők, csakhogy mint arról már korábban írtam a munkaközvetítők sem beszélik az angolt...

Szóval itt, ha valaki a spanyol mellett jól beszél angolul, netán bír egy 3. Nyelvet is, akkor igen hamar „vakok közt a félszemű a király”-alapon nagyon messzire tud jutni, és nagyon hamar tud állást is találni.

Az úgynevezett dress code itt gyakorlatilag új értelmet kap. A multiknál általában a formal (hivatalos- értsd: öltöny, illetve hölgyeknek kosztüm) hétközben, pénteken és nyáron pedig a smart casual  (pl. farmer egy inggel, hölgyeknél farmer blúzzal vagy nem túl rövid szoknya egy nem ujjatlan felsővel) a dress code. A mostani helyemen állandó dress code a smart casual, vagyis gyakorlatilag nem kötelező sem az öltöny sem a kosztüm. A smart casual ellenben itt azt jelenti, hogy mindenki abban jöhet,a miben akar- itt simán jöhet valaki sortban, tréningnadrágban, flip-flop papucsban ujjatlan pólóban (a fiúk is!), úgyhogy az öltözködést illetően is elképesztően lazák…

A másik nagyon fontos alapszabály, ha itt dolgozol, hogy kv-ra, kollegákkal való beszélgetésre, cigiszünetre (ha nem dohányzol akkor is) mindig kell szakíts időt. Ez itt alap dolog ha ezt nem teszed, gyakorlatilag nem létezel. Itt nincs kifogás, hacsak nem egy konferenciabeszélgetés közepén vagy...

Mindemellett, amikor éppen nem szüneten vagy, vagy szociális életet élsz akkor bizony úgy kell tenned, mint aki egész nap koncentráltan dolgozik, vagyis ajánlatos nem látványosan unatkozni. Természetesen a szociális beszélgetésekkor mindig el kell mondani, hogy rengeteg munkád van..(ez mondjuk a világ minden táján alapkövetelmény). 

A fentiek mellett itt is, mint a világ minden táján él az a mutlikkal kapcsolatos kép, hogy itt az emberek halálra dolgozzák magukat kevés pénzért- hát , nem tudom. Biztos van, ahol ez így van, én még ezt nem tapasztaltam, kivéve a kevés pénzt, de az itt nem igaz. Ráadásul a multinak megvan az előnye, hogy (extrém kivételektől eltekintve, amik lehet hogy léteznek, de én még nem találkoztam velük) itt tisztességesen be vagy jelentve és adott napon a fizetésed ott van a számládon. Szóval valamit, valamiért.

Hát ez a spanyol multiélet, én meg ezt a kis postot egy péntek délután a munkahelyemen írom és remélem hogy egyik főnököm sem beszél magyarul (eddig nem tapasztaltam) és egyikük sem olvassa a postot :o)))

Puente

A puente szó spanyolul hidat jelent. Ezt a kifejezést azonban nem csak a hidakra használják, hanem azokra az alkalmakra is, amikor egy-egy ünnepnap csütörtökre, keddre esik, tehát a hétfő vagy a péntek ilyenkor automatikusan hozzájön az ünnepnaphoz (az a nap a puente, a híd) és máris kapunk egy minimum 3 napos hétvégét. A spanyolok imádják a puentékat, amikor csak lehet élnek vele. Amúgy is rengeteg ünnepnapjuk van (festivos). Januárban ugye a Reyes Magos (Háromkirályok, január 5-6), aztán februárban semmi, de márciusban már megint egy nap (jó esetben péntekre vagy hétfőre esik, és így máris 3 nap lesz), aztán áprilisban Semana Santa, amikor ugyan csak nagypéntek és előtte való nap, csütörtök az ünnep, de mivel semana santa (szent hét) ezért sokan kiveszik a hétfő-kedd -szerdát is, így egy hétre el tudnak utazni, mindegy hová, csak dolgozni ne kelljen. Ráadásul egyes tartományokban a húsvét hétfő is ünnep (pl a katalánoknál, vagy  Navarrában)így plusz egy nap rájön az egy hetes vakációra. Aztán jön a május 1,  ami idén keddre esett, tehát előtt hétfőt "puentézték", és május 2 pedig Madrid tartományi ünnep, ergo ez a hétvége pl. 5 napos volt. És még sorolhatnám, mert gyakorlatilag minden hónapra jut valamilyen helyi, tartományi, vallási vagy állami ünnep. Hivatalosan 12 állami és vallási ünnepnap van a naptárban, ami munkaszüneti nap is egyben., erre jönnek rá a tartományi meg a helyi ünnepnapok.  Komolyan, itt szinte nem is kell szabadságot kivenni, mert ezeken az ünnepeken olyan jól kipiheni magát az ember, hogy szinte már kedve támad visszamenni dolgozni, hogy hasznosnak érezze magát!
Tavaly decemberben pl. dec 6 és 8 is ünnep volt, ezek a napok keddre és csütörtökre estek, nosza az emberek nagy többsége a komplett "puentézte", vagyis kivették a maradék napokat és egy hét vakáció karácsony előtt! Elképesztőőőő! Emlékszem akkor robbant ki az a botrány is, hogy a kormány pedzegette, hogy amelyik ünnepet csak lehet elmozdítja péntekre vagy hétfőre, mert ezek a puentének kivett plusz napok rengeteg veszteséget okoznak a gazdaságban. Persze a tervet nem kivitelezték, mert beletört a bicskájuk a helyi katolikus vezetők ellenállásába, miszerint vallási ünnepet kizárt, hogy bárhová is elmozdítsanak. Az ellenállás akkora volt a tartományok részéről is, hogy a kormány visszavonulót fújt, egyelőre legalábbis.
A másik oldala ezeknek a puentéknak meg az, hogy rengeteg bevételt generálnak a belföldi turizmusnak- ugye ezeken a napokon az emberek többsége elutazik, amint az idő lehetővé teszi a tengerpartra, a téli puentékon meg a helyekbe, ezáltal akik a turizmusból élnek, ilyenkor nagyot tudnak kaszálni. Úgyhogy ez némiképp kompenzálja a kieső bevételeket a gazdaságban.
tavaly mi is egy ilyen puentén voltunk Cullerában,a  tengerparton, meg a semana santán látogattam haza, de tényleg, ilyenkor igyekszem a legjobban kihasználni az időt. Persze okosan kell csinálni, hiszen ilyenkor szinte mindenki útnak indul és az autópályán kilóméteres dugók vannak- tehát éjjel vagy hajnalban kell elindulni, de így is valószínűleg a visszafele út egy részét dugóban töltöd. Idén az Iberia pilótái bejelentették hogy a húsvétot követő minden puentén sztrájkolnak, valamint minden pénteken és hétfőn, ezzel előre vetítették, hogy gyakorlatilag a teljes főszezoni repülőgép forgalmat tönkreteszik. Az ok az volt, hogy az Iberia új, diszkont légitársaságot vezet be, és a régi Iberiások féltették a munkahelyeiket. (a bolondoknak eszükbe sem jutott, hogy max áthelyezik őket az új légitársasághoz de kirúgni senkit sem fognak, és hogy ez nem hogy csökkent, de generál munkahelyeket). A lényeg, hogy csodák csodája, 3 hét ilyen péntek-hétfői sztrájk után megegyeztek az anyacéggel...,mert a puente nekik is egy óriási bevételi forrás.
Sokszor, amikor azt mondom, hogy a spanyolok lusták, ezt is értem alatta: mindnen alkalmat megragadnak arra, hogy kiszakadjanak a munkából. Pedig ez nem lustaság, csak szimlán el vannak kényeztetve. Ennyi ünnep ugye abból is összejön, hyog a sok állami és vallási ünnep mellet az autonóm tartományoknak joguk van a saját ünnepeiket is berakni a naptárba, és megünnepelni + az egyes városoknak, de még a legkisebb falunak is van falunapja, vagy saját ünnepe, amikor megáll az élet és munkaszüneti nap van az adott városban. Nekünk, magyaroknak ez egy eléggé nehezen érthető dolog, hiszen nálunk minden munkaszüneti nap államilag szabályozott és a parlament dönthet arról melyik nap lesz munkaszüneti nap, sőt nálunk ugye még a "puentékat", a a hosszú hétvégéket is szabályozzák, legtöbbször úgy, hogy előtte, vagy utána szombaton dolgozni kell. Na, itt ezt az előtte vagy utána szombatot egyszerűen nem ismerik, amikor egyszer elmeséltem, egyenesen felháborítónak tartották, hogy már ez micsoda barbár szokás, szombaton ledolgoztatni a puentét? Hát igen, ilyenek a spanyolok :o)