2012. december 7., péntek

Jogi esetek I.

A mai post arról fog szólni, hogy gyökér és gerinctelen emberek mindenütt vannak a világon, nem csak Magyarországon.
Két esetet veszünk a nagyítónk alá, az egyik a páromé, aki vesztére magát magyarnak valló erdélyiekkel dolgozott, illetve az enyémet, ahol egy spanyol ember spanyol cégében dolgoztam.
A közös mindkét esetben, hogy nem lettünk kifzetve..nekem másfél havi bérrel lógnak, a páromnak egy havi bérrel...végkifejlet? Még kérdéses...tanulság? Mindkét esetben van, bár az esetemben kicsit mások a tanulságok.
Nézzük akkor először Jani esetét.
2012 májusában adódott egy lehetőség, hogy egy lakásfelújításon dolgozhat egy vállalkozóval, aki napi 50 EURt ígért a munkáért. A vállalkozó magát nagymagyarnak valló valaki, maradjunk annyiban, hogy állampolgásrásgtól függően egy igazi gerinctelen ember. (nem, nem roma, mielőtt bárki megkérdezné- és nem hiszem hogy a gerinctelenség bőrszínfüggő lenne).
Az első hónapban nem volt gond, ha csurranva-cseppenve, de csak előkerült az ígért összeg. A második hónapban kezdődtek a gondok, a munka csúszott, a megrendelő is eltűnt szabadságra, pénz sehol, a főnök pedig mindenféle ingyen munkát vállalt el egy mérnöknek, mert kinézett egy nagyobb munka, amit végül nem kapott meg ez a vállalkozó.
A vége az lett, hogy juliusra ott maradt a vállalkozó által alkamazott 3 ember pénz nélkül, egy alapos beszélgetés után felálltak és otthagyták a munkát, miután kiderült, hogy ebből már nem nagyon lesz pénz- a határidő csúszása miatt a megrendelő a kivitelezpnek nem hajlandó fizetni.
A szomorú az, hogy ez már korábban is tudta a vűllalkozó, de arra számított, hogy a mérnüktől az ingyenmunkák után megkapja a nagyobb melót és annak az előlegéből majd kifizeti a csapatot. A nagyobb baj, hogy amikor kiderült ebből nem lesz semmi, nem volt képe hpzzá, hogy odaálljon az emberek elé azzal, hogy nincs pénz, hanem a csapat dolgozozz még egy ideig ingyen, mert a vállalkozó „nem akarta rontani a hangulatot”.Az is utólag derült ki, hogy az elvégzett munka előlegét korábbi adósságainak kifizetésére költötte.
Sajnos, mindegyik munkásra igaz, hogy egyikük sem volt bejelentve, feketén dolgoztak, zsebbe kapták azt a kevés pénzt, amit megkaptak, mindenféle átatdás-átvétel nélkül. A párom járt a legjobban, mert legalább az első hónapra kapott pénzt, a többiek még azt sem kapták meg.
Nyilván a tanulság a következő:
1.       Magyarnak (erdélyi magyarbak) ne dolgozz mert átvágnak
2.       Bejelentés, szerződés nélkül ne vállalj munkát
3.       Ha mégis elvállalod, akkor NAPI kifizetést kérj, így max. Egy napi pénzedet bukod, hiszen egyértelmű, hogy ha nem fizetnek akkor másnap be sem mész.
Jogi vonzat: sajnos mivel nincs nyoma sem annak, hogy a párom ennél a vállalkozónál dolgozott (illetve nagyon körülményesen bizonyítható), ráadáasul úgy, hogy nem volt szerződése, nem volt bejelentve, ezért gyakorlatilag lehetetlen behajtani a pénzt. Persze, néhány embert meg lehet kérni, hogy vigyék el a vállalkozót kölcsönt felvenni, vagy lehet erővel rendezni a dolgokat, de nem ér annyit az egész, hogy az ember kockáztassa a kiutasítást. Így hát a tanulságok levonása után az ember max. annyit tehet, hogy kihasználva minden lehetséges fórumot gondoskodjon arról, hogy ez a vállalkozó a büdös életben többet nem kap megbízást.
Persze lehet mondani, hogy de akkor minek vállalta el a melót, de felteszem a kérdést: egy év munkanélküliség, egy év egy fillér bevétel nélkül, vajon mekorra lenne az arca azoknak, akik azt mondják ne vállald el? Persze, hogy az ember elvállalja, mert szüksége van a pénzre. Itt egy hónapig ingyen dolgozott a párom, ennyi történt, de legalább egy havi bevétele volt.
Nézzük az én esetemet, ami ennél jóval egyszerűbb, de a megoldás időigényesebb, de talán van remény arra, hogy sikerrel zárul.
2011 novemberében kezdtem el dolgozni egy spanyol cégnél. Kis cég, mint utóbb kiderült én voltam az egyedüli alkalmazott, midnenki más vállalkozóként dlgozott a cégben. Pontosítok: az első 3 hétben volt egy kolleganőm is, aki szintén elvileg alkalmazott volt. De történt ugynais, hogy a kolleganő lebetegedett és mikor elment kiiratni magát kiderült, hogy nincs bejelentve. Jómodú családból származó és eszes lány révén, mikor meggyógyult beállított az ügyvédnőjével (rokon volt) és hirtelen lett szerződése, és érdekes nekem is. (itt van 2 heted arra, hogy megírd a munkaszerződést, én akkor még csak 1 hete voltam ott, szóval időben voltak). A főnököm annyira megijedt a jogi lépések kilátásba helyezésétől, hogy mindent legálisan, rendezetten elintézett. Tehát hivatalosan bejelentve, TB-t fizetve, stb. Dolgoztam. A gond az volt, hogy nov. 15-i kezdésnél járt volna már decemberben fél havi bér, ezt azonban nem tudták kifizetni mert a cégnek nem volt bevétele. Elég hosszú lenne leírni a körülményeket a lényeg, hogy olyan dolgoggal kereskedtek, ami nem volt a birtokukban, és hiába kötöttek üzleteket egyikből sem volt bevételük, mert nem néztek utána, kivel is kötnek szerződést, így mindenféle „fantom megrendelők” után rohangáltak, akik persze sosem fizettek. Valahogy aztán csak sikerült tető alá hozni az egyik boltot, így január végén lett a cégnek egy halom bevétele. Akkor kifizették az elmaradt juttatásaimat, és úgy tűnt sínre kerül a dolog.
Hogy miért nem léptem le? Két dolog miatt. Az egyik: annyi pénzt mindig sikerült szerezniük, hoyg legalább alap élelmiszereket meg tudjak venni és be tudjak járni dolgozni, és alapvetően jól bántak velem, de sajnos, hiába is kerestem folyamatosan állást, az interjúk nagy részére nem tudtam elmenni, mert egész egyszerűen nem volt metrójegyre pénzem.
Január végével minden járandóságomat megkapva azt hittem most már jobb lesz. Hát tévedtem. Február végén rendesen megkaptam a fizetésemet, így továbbra is bizakodó voltam, de március végén jött az újabb sokk: csak a fizetésem felét tudták kifizetni. Azonnal újra nekiláttam állást keresni, szerencsémre 3 hét alatt találtam egyet. Április végén felmondtam, és kezdtem az új helyemen. Mivel nem fizettek ki (március végén esedékes bér fele+ az április végén esedékes+ ki nem vett szabik) továbbra is szinte napi kapcsolatban maradtam a céggel. Hozzáteszem, nem jöttem el rossz viszonyban tőlük, mindent rendben lepapíroztak (ezzel kezembe adva azt, hogy mindent bizonyítani tudok most), a főnökömnek elmodntam, hogy egyedüli kenyérkeresőként a családban nem engedhetem meg magamnak, hogy olyan munkahelyem legyen, ahol nem tudhatom hogy éppen lesz-e fizetés, vagy sem.
A továbbiakban szeptember végéig bezárólag hitegettek újabb és újabb dátumokkal, majd nálam betelt a pohár.
Úgy gondolom, hogy az, hogy a cégnek nincs bevétele, nem az én problémám. Én, mint alkalmazott nem vagyok felelős a cég ügyleteiért, nem tehetek arról, hogy nekik nem jön be egy üzlet sem (hacsak nincs kifejezetten olyan szerződésem, ami itt nem volt). Ők, amikor alkalmaztak engem, kötelezettséget vállaltak arra, hogy a munkám ellenértékét kifizetik, és ez nem történt meg.
Nos, elkezdtem a jogi procedúrát. Először is a Consejería de empleonál regisztráltattam a követelésemet, ez azt jelenti hogy kitöltessz egy nyomtatványt 3 példányban, ahol meg kell adni kivel szemben mekorra összegű követelésed áll fenn. Amikor átveszik a nyomtatványt adnak egy időpontot 30 napon belülre egy úgynevezett conciliación-ra (egyeztetés). Ez a procedúra (mármint maga a követelés bejelentése) nem tart tovább fél óránál és illetékmentes. A conciliaciónra hivatalosan berendelik a céget (tértivevényes levél), és ott lehetősége van a cégnek (!!!), hogy ha tudja, bizonyítsa, hogy nem tartozik a munkavállalónak.
Spanyolországnan a törvények nagyon védik a munkavállalót: nem a munkavállalónak kell bizonyítania, hogy tartoznak neki, hanem a munkaadónak, hogy nem tartozik. 
Az egyeztetés maga nem tart tovább 10-15 percnél, nagyon ritka a bonyolult eset, a cégek általában azonnal elismerik a  tartozást és megállapondak egy fizetési határtidőben. Sajnos egy törvényi kiskapu miatt rengeteg cég él azzal alehetőséggel, hogy alkalmazott elbocsájtásakor nem fizeti ki az utolsó járandóságot és egy ilyen conciliacion-t kell eszközölnie a munkavállalónak ahhoz, hogy hozzájusson a pénzéhez. A kiskapu annyi, hogy mivel ez egy jogi procedúrához köthető döntés a kifizetés már nem fog bérköltségnek minősülni, hanem jogi végésre történő kifizetésnek, így nem kell a cégnek utána adóznia (ami ugye ha bérköltség lenne, akkor pl. TB-t kellene fizetnie).
Sajnos az én esetemben a cég nem jelent meg (valszeg nem tudnak 8 nepon belül fizetni) ezért az ügy tovább kerül a bíróságra. Hétfőn van találkám az ügyvédekkel, akkor jön a folytatás.
Ehhez fel kellett hívnom a SOJ-ot (ügyvédi szövetség), időpontot kérnem (csütrötökön hívtam őket, hétfőre kaptam időpontot) ahol elő kell majd adnom az esetet és megindul a bírósági eljárás. Állítólag 3 hónap alatt lezavarják.
A SOJ-nál, miután kaptam időpontot, megjelentem időre, ott kirendeltek egy ügyvédet, aki a továbbiakban segíteni fog.
Mi nekem ebből a tanulság?
1.       Az adott körülmények közütt egyetlen dolgot csinálnék másképp: utólag nem várnék ennyit a jogi procedúra beindításával, hanem már májusban elindítottam volna az egészet, akkor már túl lennék mindenen és valszeg pénzemnél lennék. Mivel az én esetemben bejelentett állásról volt szó, nyilván a cég nem tudja azt mondani, hogy nem tartozik nekem, hiszen minden  szerződést, fizetési papírt, átutalási bizonylatot félre tettem, ami velük kapcoslatban fellmerült, azokat a bérpapírokat, amiket nem fizettek ki, nem írtam alá, tehát a követelésem megalapozott. Ráadásul számos e-mailem van arról, hogy ígérgetnek különböző határidőket a fizetésre, tehát elismerik a tartozást.
2.       Soha többet nem megyek nem multinacionális céghez dolgozni. Magyarországon is megjártam egyszer ugyanígy, és most itt is. Hát a Józsi és Anyósa Bt-k az ilyen olyan himihumi kis cégek számomra nem opciók, mert ilyen helyzetbe még egyszer nem akaork kerülni.
A legszomorúbb ebben számomra csak az, hogy még mindig nem vagyok a pénzemnél, és hogy ezek az emberek másokat is átverhetnek ugyanígy. A célom az, hogy tegyek arról, hogy ez ne így legyen.

1 megjegyzés:

  1. Magyarorszagon meg az sem garancia mostanaban, hogy ALLAMI cegnel dolgozol, ott is van, hogy honapokat nem fizetnek ki, megszuntetik a ceget es mehetsz a "sohivatalba" reklamalni!  Egy rokonom egy eve var az egyik naprol a masikra megszuntetett allami cegnel ki nem fizetett fizetesere, es nem o az egyeduli, tobb szaz munkatarsa var. Honapokig hitegettek oket, ezert nem mertek felmondani, csak jartak be ingyen dolgozni, havonta igertek nekik a fizetest, majd egy reggel kozoltek veluk, hogy holnaptol nem kell menni, a miniszterium megszunteti oket. Ennyi, penz honapok ota sehol, es most mar igeret sincs.
    Hat, nekunk ez mar a sokadik utolso csepp, ami miatt mar nem birjuk tovabb Magyarorszagon,  es probalunk olyan helyre tovabbmenni, ahol van meg jogbiztonsag. Mert gerinctelenseg, atvagas mindenhol elofordul, de egy kulturaltabb orszagban azert legalabb van hova fordulni jogorvoslatert. 

    minden jot kivanok nektek! Kata

    VálaszTörlés