Egy korszak vége

Régen nem írtam már, pedig nagyon sok minden történt- de ezt nem ebben a postban fogom megírni. Ma egy kis aktuálpolitika foglalkoztat.

2011/10/20-án az ETA bejelentette, hogy nem követ el több fegyveres merényletet, ezzel, gyakorlatilag bejelentette saját végét is, hiszen az ETA fegyverek nélkül semmi.

Aki nem tudná, az ETA a baszk szeparatista szervezet, a baszkok IRÁ-ja. Az elmúlt 50 évben napi téma voltak a spanyol és a nemzetközi sajtóban, ha bármilyen merénylet történt Spanyolországban vagy Franciaországban, azonnal rájuk kellett gyanakodni.

Az első „hivatalos” támadásuk áldozata egy 22 hónapos kislány volt 1960-banm az utolsó 2010-ben pedig az utolsó egy Franciaországban lelőtt férfi. Az elmúlt 50 évben 829 embert ölt meg az ETA, többnyire Spanyolországban és persze Franciaországban.

2003-ban először jártam Baszkföldön, San Sebastianban és Pamplonaban. Nem tudom miért, de éreztem, hogy a két város gyönyörűsége mellé odakeveredik egy kis gombóc is, amit nevezhetünk akár félelemnek is, de azt hiszem akkor én ezt nem így neveztem volna. Valami, ami nem hagyott nyugodni, amikor érzed, hogy van valami a felszín alatt, amit ha megkapargatsz akkor napvilágra kerül. A külső megnyilvánulásai ennek egy-két plakát és grafitti formájában jelentek meg.

Az ETA mindig is azért küzdött, hogy Baszkföldet (Euskali) ismerjék el független államnak, hogy elszakadjanak Spanyolországtól és Franciaországtól (Baszkföld e két ország területén fekszik).

Spanyolországban az autonómia megvan a baszkoknak - van saját parlamentjük, saját nyelvük, talán csak annyi a mindennapi életben ami Spanyolországhoz köti őket, hogy spanyol útlevelük van, és a spanyol király az uralkodójuk (már amennyiben a spanyol király uralkodik, ugye, hisz itt is kb ez annyi uralkodás mint az angol királynőé) Anno a spanyol kollegám, Enrique azt mondta az ETA-ról, hogy „poca gente hace mucho ruido”- kevés ember nagy zajt csinál.

Persze, el lehet intézni ennyivel is az ETA-t, hogy egy pár ember bohóckodik, de az áldozatok családtagjai biztosan másként vélekednek erről.

Szerencsének tartom magam, hogy igazi terrorfélelmet kb. 3 napig éreztem eddigi életem során. Az a 3 nap, Indiában, mikro Mumbaiban minden külföldit válogatás nélkül lelőttek, és mi alig 100km-re voltunk onnan- azt nem kívánom senkinek. Aludni szinte alig aludtam, folyamatosan a CNN-en követtem az eseményeket, nem mehettünk felügyelte nélkül sehova, a kocsit bombadetektorral vizsgálták át minden egyes alkalommal, a reptéri biztonsági intézkedéseket meg már nem is említem- fehérneműre vetkőztettek mindenkit, úgy ellenőrizték, mielőtt felengedtek volna bárkit is a gépre.

Nekem ez csak 3 napig tartott, de a baszkoknak 40 évig. 40 éven át éltek ebben a félelemben, hogy most mikor, hol robbant az ETA kinek a családtagja mondott valami nekik nem tetszőt, ami miatt meg kell halnia.

Mégis, mi vezethetett ehhez a bejelentéshez?

Szerencsére a spanyol és a francia rendőrség nem volt tehetetlen, sőt, az utóbbi fél évben gyakorlatilag lefejezte az ETA-t. Sorra kapták el a tagokat, az elmúlt fél évben sikerült elérni, hogy a hírhedt terrorszervezetből egy suhancokból álló geng legyen, akik csak brahiból meg buliból játsszák a „terroristát”. A szervezet létszáma megfogyatkozott, és a társadalom sem állt melléjük- ezekben az időkben egy olyan ország, mint Spanyolország vagy Franciaország mindenképpen biztosabb támasz, mint valami szedett-vedett új állam, ahol arról soha senki nem beszélt, mégis miből és hogyan fognak az emberek napi szinten megélni.

Tavasszal egy baszk baloldali pártot nem engedtek elindulni a mostani választásokon, mert úgy gondolták a hatóságok, hogy közük lehet az ETA-hoz. Akár közük volt, akár nem, ekkor világosan kiderült, hogy legimiálni sem tudják magukat.

Október elején San Sebastianban volt az ú.n. Békekonferencia, ahol a világ több prominens személyisége kommünikét adott ki, amelyben felszólítja az ETA-t arra, hogy vessen véget a tevékenységének.

Azt gondolom, ezek együttesen vezethettek az ETA bejelentéséhez. Természetesen a bejelentést szigorúan arc nélkül a szokásos fekete talár-fehér álarcban tették meg a szervezet képviselői- persze, azóta mindenki tudja kik is voltak ők.

Mi változik? Spanyolország, különösen Baszkföld most még eufóriában van, mindenki megkönnyebbült, vége a terrornak, a fenyegetett személyek már azon agyalnak, hogy építsék le a köréjük rendelt testőröket, és mindenki hiszi, hogy ezzel egy korszak véget ért, és mindenkire egy nyugodtabb jövő vár. A tegnapi híradóban, csak elvétve szólaltak meg kétkedő hangok, miszerint az ETA-nak még vannak szabadlábon tagjai, és a bejelentés megvolt, de a fegyvereiket nem adták le.

Remélem, nem a kétkedőknek lesz igazuk.

Hogy valóban elmúlt a veszély és Baszkföldre végre azért figyelnek fel, mert egy csodálatos része az országnak, tele kedves emberekkel, jó ételekkel és fantasztikus kultúrával- én ezt remélem, és azt, hogy soha, senkinek nem kell élnie a fenyegetettség árnyékában.